Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszél a Nemzetgazdasági Minisztérium és a kamara a Demján Sándor Programról szóló együttműködési megállapodásának aláírásán a minisztériumban 2024. december 3-án – Fotó: Hegedűs Róbert / MTIA nyár elején részletesen foglalkoztunk a Magyar Fejlesztési Bank megújulásával, ezen belül azzal is, hogyan akadt meg a folyamat miatt a kis- és középvállalatok segítésére létrehozott Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) a választások után. Úgy tudjuk, az átvilágítás során pár NER-gyanú alá eső nyertes kirostálódott, de a program többé-kevésbé túlélte az új MFB átvilágítását, csakhogy aztán egy újabb körben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) belső viszályai miatt ismét elakadt.Legalábbis erre utal az, hogy az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-nél nagy átalakulások zajlottak (többen is távoztak, nincs már a vezetésben Balog Ádám volt MKB-vezér, illetve Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke sem),a cég éléről eltávolított Bánfi Zoltán pedig nyíltan nekiment Nagy Elek kamarai elnöknek.Bánfi nyilatkozott a Kontroll.hu-nak, majd a Portfoliónak is, ahol részletesen elmondta tapasztalatait. Erre az MKIK Tőkealap-kezelő gyorsan kiadott egy közleményt, hogy a váltás nem zavarja a programot, szeptemberben már végre hozzájuthatnak a nyertesek a rég elnyert forrásokhoz. Mi viszont erről több, az eseményekre rálátó forrásból is azt hallottuk, hogy azért ez nem lesz ilyen egyszerű.Volt egyszer egy programA DSTP az egykori Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Nemzeti Tőkeholding, az MFB és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) együttműködésében működő állami tőkeprogram (volt). A befektetéseket a Demján Sándor Beruházási Magántőkealapon keresztül az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. kezeli.A kkv-beruházásokat elősegítő program eredetileg 100, később – szándék szintjén, még az előző kormány alatt – 150 milliárd forintosra bővített speciális mezzanine finanszírozás. Olyan, nagyjából évi 300–800 millió forint éves nettó árbevétel között mozgó cégeknek szólt, amelyek amolyan senki földjét jelentettek a hitelpiacon: a bankok egyedi hitelezéséhez túl kicsik, a sztenderd hiteltermékekhez túl nagyok.A nyertesek cégenként 100–400 millió forintot tudnak a program keretében azonnal felvenni, aminek egy része részesedésátadás: a cégek 1 százalékot adnak a tőkealapnak (amiért legfeljebb 2 millió forintot kaphatnak), a többi pedig ezek után tagi kölcsön. A hitel és a kockázati tőke elemeit keverő konstrukcióban ha valaki kap 400 millió forint tagi kölcsönt, akkor évente 5 százalékot kell fizetnie (20 millió forintot), majd a futamidő végén egyben kerül sor a 400 milliós tőketörlesztésre. A vállalkozás szempontjából ennek a finanszírozásnak az az előnye, hogy hat év múlva a tartozás az infláció miatt reálértéken vélhetően már nem lesz akkora teher.Ebben a programban 200 cég már kapott mintegy 40 milliárd forint forrást, de újabb társaságok 40-50 milliárd forintja az átmenet folyamán beragadt, amikor régi és az új MFB-vezetés az áprilisi választások utáni átmenet idején a folyamatban levő programok kifizetését is megállította. A régiek (Kovács Zsolt korábbi MFB-vezér) talán óvatosságból, az újak (Gerendás János új MFB-vezér) talán gyanakvásból, de egy ideig nem utaltak.Most úgy tűnik, hogy a 100-ról 150 milliárdot csináló ráemelésből végül nem lesz semmi, vagyis a plusz 50 milliárdot nem folyósítják, de még az első körből is 5 milliárd forintnyi már megítélt finanszírozást kihúztak.A kihúzásról az érintett vállalkozások azt gondolják, hogy az MFB állapított meg zöld lámpákat és no-go zónákat, de az MFB maga nyilván nem fogja elmondani, hogy politikai alapon felülbírálta a zsűri döntését, miközben saját közleményében azért voltaképpen elismerte, hogy áttekintette az MKIK Tőkealap-kezelő befektetési döntéseit.Indokolt és nehezen magyarázható változásokA lista áttekintésének több oka is lehetett. Részben az, hogy voltak olyan változások az elhúzódó program céltársaságainál (pl. haláleset, válás, az ügyvezető eltiltása), ahol nem politikai okból, de valóban ellehetetlenült a finanszírozás. Ugyanakkor mi úgy értesültünk, hogy politikai okokból is estek ki cégek.Az új MFB – sajnos azt kell, hogy mondjuk, hogy a sok egyéb helyeken talált gyakorlatok miatt teljesen megalapozottan – azt gondolta a régi rezsim pénzosztásairól, hogy mindegyiknél ment a mutyi. Ennél a programnál is alapos vizsgálat indult: rendkívüli adatkérések, olykor hétvégén is, lehetetlen határidővel, de a folyamatról végeredményben azt mesélték a felek, hogy a program gazdái egész jól vizsgáztak, tömeges szabálytalanságot nem találtak az átvilágítók.A nyertesek kiválasztásának gyakorlata az volt, hogy első körben egy 9 tagú befektetési bizottság javasolt cégeket, majd az igazgatóság hozott felelős döntéseket. Akit a befektetési bizottság nem javasolt, az eleve nem nyerhetett, de volt, akit az igazgatóság kaszált el, hiszen azért a jogi felelősség mégiscsak ezeké az embereké. Az MFB saját közlése szerint 168 pályázó vállalkozást értékeltek pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, ebből 145 vállalkozás felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, az MFB Zrt. ehhez igazodva csökkentette a program keretösszegét. „A befektetési időszakot ugyanakkor meghosszabbítja, hogy a feltételeknek megfelelő, pályázatot már benyújtott vállalkozások számára elegendő idő álljon rendelkezésre a szerződéskötésre” – írták.Ezzel kapcsolatban több kérdést is küldtünk az MFB-nek, kaptunk is ígéretet a válaszokra, de ezek végül nem érkeztek meg, a bank csak a hivatalos közleményére utalt, de természetesen azért háttérbeszélgetésekből tudtunk tájékozódni.Nagy Márton akkori fideszes nemzetgazdasági miniszter megtekint egy a Demján Sándor Program támogatásával megvalósult beruházást 2025 novemberében – Fotó: Vasvári Tamás / MTIA fennakadásMi tehát azt hallottuk, hogy összesen 5 milliárd forint lett az átvilágítás miatt a programból lecsípett összeg. Az MFB állítólag úgy ítélte meg, hogy reputációs kockázat az, ha Fideszhez köthető cégek is kapnak támogatást. Bár a konkrét cégeket az érintettek nem nevezhetik meg, de erről kockázatról érdekes információkat hallottunk háttérbeszélgetéseink során.Úgy tudjuk, lekerült a támogatható cégek listájáról egy olyan cég, amiben kisebbségi tulajdonos volt a NER-esként elkönyvelt Hodler-csoport (melynek érdekessége, hogy Magyar Péter miniszterelnök és Velkey György László, a Tisza frakcióvezető-helyettese is dolgozott náluk korábban). Az MFB-nek küldött kérdéscsomagunkban erre az esetre is rákérdeztünk, ha érkezik válasz, közöljük.Volt olyan cég is, ahol az volt gyanús, hogy a társaság korábban beszállt egy cégbe, ahol egy politikusfeleség közeli hozzátartozójának volt érdekeltsége.Hallottunk egy cégről, akinek az ügyfelei számszerűen 70 százalékban NER-esek és állami intézmények voltak, de ők a forgalomnak csak a 30 százalékát jelentették, a 30 százaléknyi piaci ügyféltől jött a bevételek 70 százaléka. Ebben a pályázatban sokan kértek forrást mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekre, ez az ügyfél is a piaci lábát szerette volna így erősíteni.Volt olyan társaság, amelyik úgy kapott volna forrást, hogy korábban a neve a Covid alatti zűrös, lélegeztetőgép-beszerzéses történetben merült fel. Forrásaink szerint itt kifejezetten indokolt volt az kirostálás, és állítólag ez ellen a cég ellen korábban az előterjesztők és a döntéshozók szakmaibb arcai is kézzel-lábbal tiltakoztak.Természetesen miközben a zsűri olyan paramétereket hivatalosan nem is tudott nézni, hogy melyik cégnek van jó kapcsolata valamilyen ismert NER-essel, az is érthető, hogy amennyiben egy cég vastagon az előző rendszer kedvezményezettje volt, akkor azért ne újabb állami forrással segítsük azt, hogy az új érában piaci alapon is sikeres legyen.Ugyanakkor ezekkel a változtatásokkal együtt is 100 milliárd forintból 95 milliárd forint kiosztható maradt, és összességében az a vélemény alakult ki, hogy ennél a programnál tényleg nem az a gyakorlat érvényesült, hogy Fidesz-közeli, „dobós” cégek – vagyis olyanok, akiket valaki ajánlott, de aztán a forrás megszerzése után eltűntek a süllyesztőben – kaptak volna tömegesen forrást.Az MFB mindenesetre a tervek szerint augusztus 28-án utal – hallottuk forrásainktól, csakhogy most az MKIK belső viszályai miatt mindez egyáltalán nem biztos, hogy a nyertesek szintjén azonnali juttatáshoz vezet. Vagyis még mindig nem lélegezhetnek fel azonnal a jogosan támogatást kapott vállalkozások, hiszen az alapkezelő személyi változásai miatt továbbra is gond lehet a folyósítással.Az MKIK szerintAz MKIK Tőkealap-kezelő honlapja szerint a távozások után új cégvezető már van, ő Kálmán Anikó igazgatósági elnök. Úgy hallottuk, hogy a befektetésekért felelős döntéshozó kijelölése hiányzik. Maga az MKIK „zavartalanul folytatódik a Demján Sándor Tőkeprogram” címmel adott ki közleményt, amelyben deklarálta, hogy a megkezdett menetrend szerint, változatlan feltételekkel folytatódik a program, a személyi változások nincsenek rá hatással.De tényleg nincsenek? Információink szerint a nyertes cégeket felbosszantotta a közlemény azon része, hogy a kiválasztott vállalkozásokkal már zajlanak az utolsó egyeztetések, hiszen ez úgy hangzott, mintha nem arról lenne szó, hogy az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-nél vannak megint fennakadások (például jogászcserék), hanem a korábban már minden házi feladatukat elvégző győztesekkel közösen kell megoldani bizonyos hiányosságokat.Maga az MKIK ezt is pozitívan mutatta be: „A megnövekedett adminisztráció miatt az alapkezelő a jogi csapatát is megerősítette, így a szerződéskötési folyamat 2026. szeptember 1-jén zökkenőmentesen elindulhat. Az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezetői feladatainak ellátása, az MNB által is jóváhagyott új vezérigazgató kinevezéséig is, a szükséges eljárási rend szerint biztosított, így a döntéshozatal és az operatív működés folytonos.”Aki pedig kívülről látja a folyamatot, azt meséli, hogy nem olyan egyszerű ennyi feladatba és ennyi céltársaságba azonnal belelátni, a szükséges részvényeket megkeletkeztetni, hiszen mint írtuk, tőke és hitelelem is van a projektben. Ugyanakkor ha egyszer túl lesz ezen az MKIK Tőkealap-kezelő, akkor az első év drága időszaka (ami azért olyan költséges, mert sok emberre, jogászok tömkelegére van szükség a folyamatban) után a költségvetés helyzete könnyebbé válik, vagyis nem lesz már annyi alapkezelési költség, de az alap kezeléséért a szokásos díjakból kiindulva akár évi egymilliárd forint is járhat. Ezért a pénzért valószínűleg már érdemes harcolni.