Érdemes megvizsgálni egy konkrét, tisztán kockázati (megtakarítást nem tartalmazó) biztosítási módozatot: 10 millió forintos életbiztosítási összeget, kiegészítve 5 millió forintos, 40 százalékot meghaladó egészségkárosodásra szóló fedezettel.A Bankmonitor szakértői kilenc hazai biztosító díjait hasonlították össze három tipikus életkor–tartam kombinációra. Mindhárom esetben a biztosítási védelem végét 65 éves életkorra, az aktív kereső évek végére időzítették. Az érdeklődő minden esetben 10 ezer forintot szán havonta a biztosítására.35 évesen, 30 éves tartamra a vizsgált módozatok többsége jócskán 10 ezer forint alatt marad – van, ahol mindössze 4017 forintból hozzáférhető ugyanez a védelem, de a legtöbb biztosítónál 6500–9000 forint közé esik a díj. Ilyenkor a 10 ezer forintos keret komfortos tartalékkal bír ezekhez a biztosítási összegekhez.45 évesen, 20 éves tartamra a kép már más: a kilenc vizsgált módozat közül mindössze kettő fér bele változatlan formában a 10 ezer forintos keretbe, a többinél a díj 13–16 ezer forint közé emelkedik.55 évesen, 10 éves tartamra egyik vizsgált módozat sem marad 10 ezer forint alatt – a díjak 13 és 27 ezer forint között szóródnak. Ugyanaz a védelmi szint immár jóval magasabb havi terhet jelent.A jelenség mögött a biztosítás alapelve áll: a díj a mindenkori kockázatot árazza be, és az életkor előrehaladtával a halálozási és egészségkárosodási kockázat statisztikailag nő – emiatt drágul a fedezet, méghozzá nem lineárisan, hanem gyorsuló ütemben.BankmonitorA díjak érdemben emelkedtek, ahogy az érdeklődő egyre idősebben kötötte volna meg szerződését. A 35 éves életkorban elérhető díjhoz képest ugyanazt a biztosítást 45 évesen átlagosan 52 százalékkal drágábban, míg 55 évesen dupla áron lehet megkötni.Persze lehet azt mondani, hogy a fizetése is emelkedik, a KSH adatai alapján azonban a bruttó bérek nem növekednek ilyen dinamikusan. A 30-39 évesek bruttó átlagbéréhez képest csupán 2,1 százalékkal magasabb a 40-49 éves korosztály bruttó átlagbére. Az 50-59 éves korcsoportnál pedig még kisebb is az átlagos jövedelem.Vagyis jó eséllyel egy életbiztosítás a fizetésnek kisebb részét viszi el fiatalon. Persze lehetnek más célok is ebben a korban, amire gyűjteni szeretnének az emberek – például lakás, autó -, de a díjak várható alakulása miatt érdemes fókuszban tartani a biztosításokat is. "> Mit várhatunk el egy megtakarítás jellegű (unit-linked) biztosítástól?E számítás egy tisztán kockázati módozatra vonatkozott, amely nem halmoz fel semmit – a díj a védelem ára, nem térül vissza. Sokan azonban nem kockázati, hanem megtakarítás jellegű, úgynevezett unit-linked biztosítást választanak, ahol a befizetett díj egy része befektetésre kerül, és a tartam végén felhalmozott összegként válik hozzáférhetővé.Itt a kérdés megfordul: nem az számít, mennyi „vész el” a védelemért, hanem hogy a befektetett pénz mennyit ér majd a tartam végén. A unit-linked biztosításnál a díjból a biztosító előbb levonja a saját költségeit (kezdeti költség, alapkezelési díj, kockázati díjrész stb.), a fennmaradó összeget pedig befektetési eszközalapokba helyezi. Az elvárás az, hogy a választott eszközalapok hozama ne csupán ezeket a levont költségeket termelje ki, hanem az infláció mértékét is meghaladja – csak így őrzi meg a felhalmozott összeg a vásárlóerejét.Vagyis, ha valaki 10-20-30 évre köt unit-linked biztosítást havi 10 ezer forinttal, a tartam végén felhasználhatja az évek során összegyűlt megtakarítását – ez azonban csak akkor jelent tényleges gyarapodást, ha a hozam tartósan meghaladja mind a levont költségeket, mind az inflációt. Ha a hozam csupán a költségeket fedezi, a megtakarítás nominális értéken helyben topog, mondhatni annyi pénzt tud kivenni a megtakarító lejáratkor, mint amennyit betett. Ha a hozam elmarad az inflációtól – de a költségeket fedezi -, akkor a felhalmozott összeg annak ellenére veszít a vásárlóerejéből, hogy nominálisan növekszik.Emiatt egy unit-linked biztosítás kiválasztásakor nem elég a kalkulált lejárati összeget nézni – érdemes megvizsgálni a teljes költségmutatót (tkm) is, amely megmutatja, mekkora hozamveszteséget okoznak évente a beépített költségek, és az eszközalapok kiválasztásánál is tekintettel kell lenni a hosszú megtakarítási időre: olyan alapokat kell választani, melyek képesek inflációt meghaladó hozamot termelni.BankmonitorÉrdemes fiatalon biztosítást kötniA legfontosabb tanulság az időzítés. Ha valaki fiatalon, például 35 évesen köti meg a biztosítását, jelentősen kedvezőbb áron rögzítheti a védelmét hosszú távra, mint ha ugyanerre 45 vagy 55 évesen szánja el magát. A korai kötés nemcsak árelőnyt hoz magával – hosszabb tartamra is könnyebben belefér a költségvetésbe egy magasabb biztosítási összeg, amely valóban érdemben tudja pótolni a jövedelemkiesést vagy fedezni a váratlan egészségügyi kiadásokat. Egy havi 10 ezer forintos szerződés azonban csak fiatalon és igen ritka esetben elegendő arra, hogy valódi védelmet nyújtson egy családnak bármelyik kereső kiesése esetén.A megtakarításra ugyanez igaz: aki fiatalon elkezdi, annak sokkal jelentősebb lejárati összeg gyűlik össze, ami értékesebb segítséget nyújthat például a nyugdíjas évek anyagi színvonalának növelésében. A későn kezdett megtakarítással rövidebb idő alatt jóval kisebb tőkét lehet összegyűjteni, így az eredeti megtakarítási célt nem, vagy csak részben lehet fedezni. A havi tízezer forintos takarékoskodásra ugyanakkor bármilyen tartamra igaz, hogy nem fogja fedezni az összegyűlt pénz a jövőbeli szükségleteket.KövetkeztetésSem a 10 millió forintos életbiztosítási összeg + 5 millió forintos egészségkárosodási fedezet, sem az 1,5–8,4 millió forintos névleges megtakarítás nem elegendő önmagában egy átlagos biztosítási igény kielégítésére – a valós szükségletet érdemes egyénileg, a jövedelem és az eltartottak alapján felmérni.