Hiába ér el valaki kiemelkedő tanulmányi eredményt az egyetemen, az ezért járó ösztöndíj önmagában messze nem feltétlenül elég arra, hogy fedezze a megélhetését – erre hívta fel a figyelmet friss Facebook-bejegyzésében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).A szervezet egy 4,7-es tanulmányi átlaggal rendelkező hallgató példáján keresztül mutatta be a problémát: egy ilyen eredményért járó havi 20–30 ezer forintos ösztöndíj mellett is szükség lehet munkavállalásra, ha a hallgatónak saját magának kell előteremtenie a megélhetéséhez szükséges pénzt.A HÖOK szerint ebből könnyen kialakulhat egy olyan helyzet, amelyben a munka már a tanulmányok rovására megy. Ha emiatt romlik a hallgató átlaga, végül akár az ösztöndíjat is elveszítheti.Ez nem egyéni kudarc. Ez egy rosszul működő rendszer következménye– fogalmazott a szervezet.Az albérlet önmagában havi 200 ezer forintba is kerülhetA hallgatók kiadásainak egyik legnagyobb részét a lakhatás jelentheti. A HÖOK szerint nincs elegendő kollégiumi férőhely, így nem mindenki számára elérhető a támogatott vagy kedvezőbb árú lakhatás. Akik nem jutnak be kollégiumba, azoknak sok esetben az albérlet marad, amely az egyetemvárosokban akár havi 200 ezer forintos kiadást is jelenthet.Ehhez képest a hallgatói támogatások alapját jelentő hallgatói normatíva összege a HÖOK közlése szerint 2007 óta mindössze 40 százalékkal nőtt: az évi 119 ezer forintról 166 600 forintra emelkedett.A szervezet ezért azt szeretné, hogy ne csak egyszeri emelés történjen, hanem a normatíva összege a jövőben az inflációt is kövesse.Sok egyetemista legalább félállásban dolgozikA HÖOK szerint a jelenlegi helyzet egyik következménye, hogy az egyetemisták jelentős része a tanulmányai mellett rendszeresen munkát vállal. A szervezet azt írja, a hallgatók több mint fele, a mesterszakosoknak pedig több mint kétharmada folyamatosan, legalább félállásban dolgozik.A problémát szerintük nem önmagában az jelenti, ha egy egyetemista dolgozik, hiszen a munkavállalás szakmai tapasztalatot, kapcsolatokat és később a munkaerőpiacon is hasznosítható tudást adhat. Más azonban a helyzet akkor, ha valaki nem szakmai fejlődés vagy tapasztalatszerzés miatt vállal munkát, hanem azért, mert másképpen nem tudja fedezni az alapvető kiadásait.Mint írták, mindez időt vehet el a tanulástól, de más, az egyetemi évek alatt fontos lehetőségektől is. A szervezet többek között a konferenciákon való részvételt, a nyelvtanulást és a szakmai tapasztalatszerzést említette.A hallgatóknak nem túlélniük kell az egyetemet. Lehetőséget kell kapniuk arra, hogy kihozzák magukból a legtöbbet– zárta bejegyzését a HÖOK. A szervezet ezért érdemi ösztöndíjemelést, valamint inflációkövető normatívaemelést sürget, hogy a hallgatói támogatások a megélhetési költségek emelkedésével párhuzamosan is megőrizzék az értéküket.Heti 2-3 nap home office-t vár el a legtöbb egyetemista az első munkahelyétőlA hibrid munkavégzés lett az egyik legfontosabb szempont a pályakezdők körében, alig vannak, akik egész nap irodából dolgoznának – derül ki egy friss, egyetemisták körében készült felmérésből. A kutatás szerint a diákok többsége már tanulmányai mellett is dolgozik, és első munkahelyén elsősorban a rugalmasságot keresi.