A Magyar Nemzeti Bank szerint rájuk nem vonatkozik az a törvény, amely szerint kötelező közzétenni, kinek adnak pénzt, mert ők nem költségvetési szerv – erre hivatkozott a jegybank, amikor nem volt hajlandó adatokat kiadni a Transparency International (TI) Magyarország kérésére.Amint azt a 444 cikke bemutatta, a jegybank azt rendszeresen közzé szokta tenni, hogy milyen szervezeteknek nyújt 5 millió forint fölötti támogatást, a Transparency viszont kikérte a az összes, az MNB által 2025. január 1-je után megkötött szerződés listáját. A TI szerint ezeket az információszabadságról szóló törvény alapján kötelező volna közzétenni.Az MNB július 24-én azt kérte, hogy a válaszadásra rendelkezésükre álló 15 napos határidőt még 15 nappal hosszabbítsák meg, majd jó egy héttel az után, hogy ez az idő is letelt, annyit válaszolt, hogy a törvény szerinti kötelezettség „nem vonatkozik a Magyar Nemzeti Bankra, tekintettel arra, hogy az MNB nem költségvetési szerv”.Ez az indoklás erősen hasonlít az „elvesztette közpénz jellegét” érvelésre – amikor 2016-ban a parlamenti többség elfogadta az MNB-törvény átírását, akkor írtak volna bele egy olyan rendelkezést, hogy a jegybanki alapítványoknak átadott pénz az eredeti megfogalmazás szerint „elveszíti közvagyon jellegét”, később a fideszes Kósa Lajos egy legendássá vált sajtótájékoztatóján nyerte el a szlogen a közbeszédben elterjedt formáját.Erről az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy alaptörvény-ellenes, a testület egyértelművé tette, hogy az MNB közfeladatot lát el és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. A Transparency most erre a 2016-os Ab-határozatra hivatkozva fordult az adatvédelmi hatósághoz jogorvoslatért, mondván: a közpénzt érintő szerződéseket közzé kell tenni akkor is, ha az MNB nem költségvetési szerv.Nyitóképünkön Varga Mihály jegybankelnök. Fotó: HVG / Fazekas István