Romsics Ignác történész az M1 augusztus 20-i ünnepi műsorában Szent István történelmi örökségéről, Magyarország nyugati orientációjáról, a nemzeti identitás kérdéseiről és a jelenkor legfontosabb kihívásairól beszélt.
A történész szerint Szent István alakját a különböző politikai korszakok eltérő szempontok alapján emelték ki. Volt, amikor elsősorban a nemzeti függetlenség védelmezőjeként tekintettek rá, máskor modernizátorként, míg egy harmadik értelmezés szerint legfontosabb történelmi tette az volt, hogy a magyarságot a nyugati kereszténységhez és Európához kapcsolta.
Romsics felidézte, hogy az ezredforduló környékén Európát két nagy hatalmi központ befolyásolta: a Bizánci Birodalom és a Nyugat-Római Birodalom örökségére épülő nyugati államok. A magyarságon belül is jelen volt mindkét irányzat hatása, Erdély térségében például erősebb volt a bizánci orientáció. Géza fejedelem azonban a Nyugat felé fordult, és ezt az utat követte fia, István is.
A történész szerint ez a döntés alapvetően meghatározta a magyar nemzet fennmaradását. Rámutatott, hogy a Kárpát-medencében a magyarok előtt megtelepedő népek, például a szkíták, a hunok vagy az avarok etnikai közösségként idővel eltűntek és beolvadtak más népekbe. Véleménye szerint, ha Géza és István nem a nyugati kereszténységhez való csatlakozás mellett dönt, a magyarság sorsa is hasonló lehetett volna. Hozzátette, hogy más európai népek, köztük a vikingek és számos szláv közösség is hasonló utat választott saját államiságuk megszilárdítása érdekében.
