Az FTC 38 játékos játékjogát szerezte meg 2019 és 2024 között abból a 11,2 milliárd forintból, ami a Fradivárosra kapott 25 milliárdos állami támogatás részeként került a klubhoz. Mekkora előnyt jelentett ez a többi magyar csapathoz képest, és hogyan költött a Fradi, amikor nem az állam állta a számlát? Megnéztük.
Az elmúlt tíz évben a hazai futball minden rajongójának egyértelművé vált, hogy a Ferencváros teljesen más anyagi lehetőségek között tevékenykedhet, mint az összes többi NB I.-es klub. Az sem újdonság, hogy a NER 16 éve alatt a focicsapatok költségvetésének jelentős része ugyan közvetett módon, állami vagy NER-es cégek közbeiktatásával, de adófizetői forintokból származott. Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár hétfői bejelentése azonban új szintre emeli a közpénzből finanszírozott profi sport koncepcióját: kiderült, hogy az FTC a Fradiváros beruházásra kapott 25 milliárd forintból 11,2 milliárd forintot játékjogok megszerzésére költött, amiből 2019 és 2024 között összesen 38 játékost igazoltak le. Ha valóban így történt, az több okból is problémás. A Fradivárosra 2016-ban és 2017-ban kapta meg a 25 milliárdos összeget az FTC, ráadásul nem is a futballcsapatot működtető és így a játékjogokért fizető FTC Labdarúgó Zrt., hanem annak anyaegyesülete, a cégben 99,99 százalékos tulajdonos Ferencvárosi Torna Club. Az összegről 2022-ben a kormány úgy határozott, hogy azt a klub működésre is fordíthatja. Kérdés, hogy ebbe beletartozik-e a játékjogok megszerzése, de még ha igen is a válasz, akkor sem tiszta, hogy milyen alapon költötte ilyen céllal a kapott közpénzt a Fradi már 2019-ben.
