Noha hivatalosan augusztus 28-ig ítélkezési szünet van az Alkotmánybíróságon, augusztus 17-én mégis ülést tart a testület, amelyben Sulyok Tamás elmozdítását lehetővé tévő alaptörvény-módosítást, valamint az alkotmánybírók 70 éves korhatáráról és az országgyűlési képviselők 12 éves mandátumlimitét tárgyalják. Júniusban Sulyok Tamás akkor még államfőként a 2024-ig általa vezetett testülettel szerette volna kimondatni, hogy a Tisza őt többsége ellenére nem mozdíthatja el, akkor azt az ülést nem lehetett megtartani, mert az akkor még tizenötből hét alkotmánybíró „személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be”, ezzel határozatképtelenné téve az ülést.Az Alkotmánybírósághoz július 21-én érkezett be a Fidesz-KDNP képviselőitől egy indítvány, amelyben azt kérték a testülettől, hogy semmisítse meg a Sulyok Tamás korábbi államfő elmozdítását lehetővé tévő alaptörvény-módosításokat, mert azok nem felelnek meg az alaptörvényben foglalt eljárási követelménynek.Ironikus módon korábban maga a Fidesz-többség zárta ki valaha, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálhassa az Alaptörvény-módosítások tartalmát, tehát összhangját a többi szövegrésszel, hanem kizárólag eljárási hibát bírálhat el. Ezért most a beadványok úgy fogalmaznak, hogy „az alaptörvényi eljárási követelmények megsértése” miatt tesznek panaszt. https://hvg.hu/itthon/20260619_sulyok-tamas-beadvany-alkotmanybirosag-ules-alkotmanybiro-kizarasAzt is kérik, hogy az Ab kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bírósága előtt az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt jogállamiság és demokrácia értékének, valamint a közhatalom hatáskörhöz kötöttségével összefüggő legalitási követelményeknek az értelmezése érdekében.Az Ab irata szerint ez azért kell, „mivel ezen értelmezés szükséges annak megítéléséhez, hogy a támadott rendelkezés valódi normatív alkotmányos szabálynak vagy az alkotmánymódosító hatáskör tárgyi körén kívül eső egyedi közhatalmi döntésnek minősül-e”.Az indítványozó országgyűlési képviselők előadták, hogy a támadott 34. pont első mondata közvetlenül és automatikusan megszünteti a hatálybalépéskor hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. A 34. pont második mondata az így előidézett mandátummegszűnésre építve írja elő új köztársasági elnök megválasztását.Az első mondat megsemmisítése esetén a második mondat alkalmazási előfeltétele és eredeti szabályozási rendeltetése megszűnne, ezért az indítványozók a 34. pontot megállapító rendelkezés egészének megsemmisítését kérik, miközben a közjogi érvénytelenség elsődleges oka a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását megszüntető első mondat – teszik hozzá.Szintén az ellenzéki képviselők indítványozták, hogy az alkotmánybírókra előírt 70 éves korhatárt is vizsgálja felül az Ab (ez a határ korábban is volt, de a NER eltörölte), és minősítse azt alaptörvény-ellenesnek.Ugyanezt kérték azon módosítás esetében is, amely 12 évben korlátozná az országgyűlési képviselők mandátumát