Lindsay Clancy amerikai ápolónő jelenleg is zajló bírósági tárgyalásának középpontjában egyrészt három kisgyermeke meggyilkolása áll, de ott van az a kíméletlen tény is, hogy egy anya hiába kért segítséget, nem jutott időben megfelelő ellátáshoz. Az ügy jóval több családot érintő kérdéseket hozott felszínre: mi választja el az átmeneti lehangoltságot a depressziótól, az ijesztő gondolatokat a teljes valóságvesztéstől, és hová fordulhat az, aki érzi, hogy baj van? A válaszadáshoz elsőként le kell bontani a jó anya mítoszát, amely gyakran akkor kényszeríti hallgatásra a nőket, amikor segítségre volna szükségük.

Így kérj segítségetKözvetlen veszély, öngyilkossági szándék, súlyos zavartság, hanghallás vagy valóságvesztés esetén a 112-t kell hívni. Lelki krízisben a 116-123 éjjel-nappal, ingyenesen elérhető. Tartós lehangoltsággal, szorongással vagy kényszergondolatokkal védőnőhöz, háziorvoshoz, pszichológushoz vagy pszichiáterhez lehet fordulni. A segítségkérés az egyik legfontosabb gondoskodó döntés.Három gyermek halála, két egymással szemben álló történetLindsay Clancy tárgyalása 2026. július végén kezdődött Massachusettsben. A korábban szülészeti ápolóként dolgozó nő 2023 januárjában megölte ötéves lányát, hároméves fiát és nyolc hónapos kisbabáját, majd öngyilkosságot kísérelt meg: kiugrott családi házuk ablakából. A zuhanás következtében lebénult. A tett maga nem vitatott, a büntetőjogi felelősség kérdése azonban igen: az ügyészség előre megfontolt cselekedetről beszél, a védelem súlyos szülés utáni pszichózisra és fel nem ismert bipoláris zavarra hivatkozik. Lindsay ugyanis hónapokon át segítséget keresett, mivel hangokat hallott, röviddel a tragédia előtt önként feküdt be egy intézménybe, ahol súlyos, pszichotikus tünetek nélküli depressziót állapítottak meg nála. Lindsay-nek 13 féle különböző pszichiátriai gyógyszert írtak fel a tragédiát megelőző négy hónapban, amelyekből összesen több mint 30 különböző receptet ‒ különböző adagolásokat és ismétléseket ‒ kapott. Az ügy eddigi tényeit és a két oldal érveit az Associated Press tárgyalási összefoglalója ismerteti.Kívülállóként diagnózist felállítani szakmailag és etikailag is védhetetlen volna. Az ügy mégis megmutatja, hogy egy anya többször jelezheti: bajban van, miközben a környezete továbbra is egy működőképes, gondoskodó, mosolygós szülőt lát maga előtt. A depresszió, a szorongás és a pszichózis összemosása egyszerre démonizálhatja a depresszióval élőket, és szelídítheti egyszerű kimerültséggé a valódi sürgősségi állapotot, így érdemes tisztázni a különbségeket. Az ügyből az sem következik, hogy a szülés utáni depresszióval élő anyák veszélyesek; még a ritka pszichózisban érintettek többsége sem bántja a gyermekét.