Nappal, amikor olcsó az áram, Magyarország jellemzően nettó exportőr, éjszaka viszont importra szorul jóval magasabb árak mellett.
A vállalatok a vesztesei a rosszul összerakott magyar energiarendszernek – mutat rá a G7 elemzése. Hiába exportálunk áramot az egyik napszakban és importálunk a másikban, mindkettőt a lehető legrosszabb időzítéssel tesszük.A portál cikke szerint a magyar áramkivitel – és behozatal nagyjából tükörképe a csehországinak, ami nem véletlen: amikor áramra szorulunk, akkor jellemzően Szlovákián keresztül, Csehországból exportálunk, amikor pedig itthon keletkezik többlet, akkor az ebbe az irányba távozik az országból. A probléma az, hogy jellemzően nap közben adunk el áramot, amikor az a legolcsóbb, és este vesszük, amikor meg a legdrágább. Ez még akkor is így volt, amikor a paksi erőmű teljes kapacitással termelt.Ennek az oka az, hogy itthon nagyon fejletlenek a tárolókapacitások, mivel az állam úgy írta ki a napelemparkokra vonatkozó pályázatokat, hogy ez sokáig nem volt eleme ezeknek. Ehhez képest Csehországban az éjszakai termelés jelentős része szivattyús tározós erőművekben keletkezik: ezek a létesítmények nappal, az akkor olcsó áramot felhasználva vizet szivattyúznak egy magasan fekvő létesítménybe, majd este a vizet leengedik, ezáltal pedig áramot termelnek, amit akkor drágábban tudnak értékesíteni.A veszteségnek a termelőknél kellene jelentkeznie, azonban az állami rendszerirányító, a Mavir a napelemparkos támogatási rendszer keretein belül jelentős prémiumot fizet nekik a piaci árhoz képest. A G7 szerint a Mavir az idei első félévben több mint 100 milliárd forintot fizetett így a napelemes termelőknek. Ezt aztán a cég átterheli azokra az ügyfelekre, akikre tudja – a lakosságra a rezsicsökkentés miatt nem lehet, vagyis maradnak az ipari felhasználók. https://hvg.hu/360/20260731_paksi-atomeromu-leallas-elavult-jogszabaly-tisza-kormany-krizishelyzetNyitókép: HVG / Horváth Szabolcs.
