A három éve pusztító aszály miatt az 1728-as szegedi boszorkányperben 13 embert ítéltek máglyahalálra, köztük a város korábbi tekintélyes bíráját is, akit a boszorkányok fejének kiáltottak ki. A vád szerint a boszorkányok az esőt hordóba zárták, és eladták a töröknek hét esztendőre, hordónként 150 forintért – miattuk pusztulnak hát az állatok, és szárad el a termés.

Az esetet nem csak a szegedi Boszorkánysziget, a kivégzések helyszínének neve őrzi. Maga a vád, az esőt idegeneknek eladó, fellegeket távoltartó gonosztevők toposza is itt van ma is módosult formában, keveredve chemtraillel és haarppal, és a folyók vizét fondorlatosan megtartó külföldi hatalmakkal.

A részben kiszáradt Oláhréti-víztározó medre a Nyíregyházához tartozó Császárszálláson

Fotó:

Balázs Attila/MTI/MTVA