„Egy jelentős külföldi látogatottságú nagyfesztivál évente tízmilliárd forinttal járul hozzá a GDP-hez, az adó- és járulékbefizetések 4,5 milliárd forinttal haladják meg a közkiadásokat, és a szervezők még területhasználati díjat is fizetnek a helyszínért. A hazai fesztiválpiac tehát nem teher, hanem befizető” – állapította meg a GKI Gazdaságkutató az elemzésében. A fesztiválok közül a Sziget az egyetlen igazi exportrendezvény GKI által megkérdezett négy másik nagyfesztivál – a Campus, a Művészetek Völgye, a SZIN és a STRAND – külföldi látogatóinak aránya 1 és 8 százalék között alakul. A Szigetnél ez az arány eléri az 50 százalékot, 320 ezer látogatásból körülbelül 160 ezer egyedi jegybirtokos felével. A hazai fesztiválpiac devizabevételének döntő többsége egyetlen rendezvényhez kötődik. Ebből következik a GKI szerint a szakpolitikai tanulság: a szektor exportképességének erősítése közvetlen költségvetési érdek, mert a külföldi látogató minden kiadása többletbevétel. https://hvg.hu/kultura/20260812_sziget-kedd-siegfried-und-joy-recirquel-ak-danceA hazai koncert- és fesztiválszektorról 2019-es adatokat ismertettek. A járvány előtti utolsó teljes évben több mint 7 millió jegyet adtak el, a nettó jegyárbevétel 2025-ös árszínvonalra átszámítva nagyjából 71 milliárd forint. A külföldi vendégek költése 28 milliárd forint, ami tisztán exportbevétel, olyan jövedelem, amely a rendezvények nélkül meg sem jelenne a magyar gazdaságban. Az áfabefizetés pedig önmagában 14 milliárd forintot jelent.A Sziget éppen tart, szombatig lehet növelni a GDP-t a helyszínen. https://hvg.hu/kultura/20260812_most-mar-teljes-erovel-porog-a-sziget-fotogaleria-az-elso-naprolFotó: HVG / Cabrera Martin