Már szombaton 13 órakor eldőlt valójában, hogy Baka András lesz a rendszerváltás utáni Magyarország nyolcadik köztársasági elnöke, noha a jelöltállítási határidő csak hétfőn 10 órakor zárul, maga a titkos szavazással lebonyolított választást pedig csak kedden 9:40-kor tartja az Országgyűlés. Szombaton papíron még csak arról döntöttek a Tisza-frakció szintén titkos szavazásán, hogy – miként azt a HVG olvasói előre megjósolták – a kormánypárt Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli Magyarország köztársasági elnökének. https://hvg.hu/itthon/20260808_tisza-frakcio-koztarsasagi-elnok-ebxA Tisza-frakció már szerdán kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg az új államfőt. Az Alaptörvény 17. módosításával ugyanis Sulyok Tamás volt államfő mandátuma július 20-án megszűnt – emlékezetes, az államfő maga írta alá a saját „kirúgását”, mást a Fidesz-kétharmad által teremtett jogi környezet miatt nem is nagyon tehetett. Jogköreit ideiglenesen, az új államfő megválasztásáig Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el, de a parlamentnek az államfői poszt megüresedése után 30 napon belül, augusztus 20-áig kell új köztársasági elnököt választania.Baka András keddi megválasztása azért vehető szinte biztosra, mert kisebb csoda lenne, ha a hétfői határidőig más jelölt is akadna. Pontosabban van más, bejelentett jelölt, méghozzá a Mi Hazánk frakcióé: ők Tóth Máté energiajogászt szeretnék államfőnek, ám a Fidesz 2026-os kampányában szerepet vállaló DPK-k egyike, a Rezsivédelmi Digitális Polgári Kör alapítójának neve várhatóan fel sem tud kerülni a keddi szavazáskor a szavazólapra.A jelölésre vonatkozó ajánlások benyújtásának határideje hétfő 10 óra, az ajánlásokat ezután a 12:30-kor kezdődő házbizottsági ülésen tekintik át és ellenőrzik. Ekkor – ha egyáltalán tényleg benyújtja a Mi Hazánk a jelölést – vizsgálják meg a jelölés formai érvényességét, és itt fog kiesni a versenyből az egyedi ellenjelölt Tóth Máté. Ugyanis a jelölés érvényességéhez a 199 országgyűlési képviselő legalább ötödének, vagyis 40 képviselő írásbeli ajánlása szükséges a törvényi előírások szerint, a 6 fős Mi Hazánk-frakció pedig így egymaga képtelen érvényesen ajánlani jelöltet.Más jelölt sem lesz, mert a Fidesz–KDNP korábban úgy döntött, hogy Sulyok szerintük jogsértő elmozdítása ellen úgy tiltakoznak, hogy az államfőválasztást bojkottálják, tehát saját jelöltet sem állítanak. Pedig simán megtehetnék, hiszen az egykori kormánypártiak most 50 fővel vannak jelen az Országgyűlésben – a keddi szavazásra pedig már beül a patkóba a két már távozott fideszes Szijjártó Péter és Budai Gyula utódja is, Hortay Olivér és Palóc André. A Fidesz–KDNP politikusai a saját bojkottjukat megkerülve esetleg ajánlásaikkal segíthetnék a Mi Hazánk államfőjelöltjét, hogy legyen 40 ajánlója, ám ez nem valószínű.Így egyetlen érvényes jelölt neve kerülhet csak fel a szavazólapra a keddi titkos szavazáson: Baka Andrásé. A köztársasági elnök megválasztásának menete azonban akkor is pontosan ugyanaz, ha csak egyetlen jelölt van, mivel az Alaptörvény és az Országgyűlés Házszabálya nem ír elő kötelező többjelöltes versenyt. Így Bakának egyedüli jelöltként is meg kell szereznie a törvényben meghatározott parlamenti többséget a megválasztásához. Ez első körben kétharmados többséget jelent, ami a most szombati szavazás nyomán a 141 fős Tisza-frakciótól várható is. Ha mégsem kapná meg Baka az első fordulóban a kétharmados támogatást, második fordulót kell tartani, és ott már a legtöbb érvényes szavazat is elég.Lehet sikertelen a választás?Elméletben igen. Ha egy jelölt a köztársaságielnök-választás második fordulójában sem kapja meg a szükséges többséget – például, ha a képviselők többsége érvénytelenül szavaz vagy nem járul az urnához –, a választás eredménytelen. Ilyenkor ismételt jelölés alapján teljesen új elnökválasztási eljárást kell indítani. https://hvg.hu/itthon/20260806_megvan-az-allamfovalasztas-pontos-es-hivatalos-menetrendjeDemokráciadeficites helyzetnek tűnhet, amikor egy indulóból, a kormányzó többséget adó párt jelöltjéből lehet választani a köztársasági elnök megszavazásánál. A Tisza-frakció ezen persze „szépíthetett” volna azzal a teljesen jogszerű megoldással, hogy a 141 képviselőjük formálisan három táborra szakad és 40-40-40 politikusuk más-más személyt ajánl, mondjuk pont azt a hármat, akikről szombaton a frakció szavazott: Baka mellett minden valószínűség szerint Fülöp Botond ügyvédet – aki Vidéki prókátor néven hívta fel a sajtó figyelmét a kegyelmi ügyre 2024-ben –, és Romsics Ignác Széchenyi-díjas történészt, akadémikust. Így az első szavazási körben felmérhették volna mindhármuk parlamenti támogatását, és a második körben már a tiszások taktikusan a leginkább támogatott jelöltet választhatták volna meg. Azonban az egységes kiállás és jelölést választották inkább.Ezzel az egyszereplős versennyel azonban a mostani elnökválasztás egyáltalán nem példa nélküli a rendszerváltás utáni politikai életben. Sőt, már négyszer is lezajlott ugyanez a helyzet, hogy az ellenzék vagy nem volt erős és egységes saját jelöltet állítani, vagy bojkottálta a voksolást. Akárhogy is, ezekben az esetekben sem vonták kétségbe a választás törvényességét vagy éppen a megválasztott államfő legitimitását. Ugyan 1990-ben az MDF és az SZDSZ paktumának eredményeként a parlament ellenszavazat nélkül választotta meg a rendszerváltás utáni első államfőnek Göncz Árpádot, de ez speciális helyzet volt. Az első valódi többjelöltes választás 1995-ben volt, amikor Göncz Árpádot simán újraválasztották Mádl Ferenc – a jelenlegi miniszterelnök, Magyar Péter keresztapja – ellenében. A 2000-es államfőválasztás volt az első alkalom, amikor ellenjelölt nélkül győzött egy jelölt, ez esetben az ismét induló Mádl Ferenc.A 2005-ös államfőválasztás többjelöltes volt, és politikailag az volt az eddigi legizgalmasabb. Az akkor még három fordulót is lehetővé tevő jogszabályi környezetben a kormányzópárt MSZP Szili Katalint jelölte, ám koalíciós partner SZDSZ nem támogatta őt. Az ellenzéki Fidesz és az MDF Szilivel szemben a Védegylet civil szervezet által javasolt Sólyom Lászlót támogatta, aki végül csak a harmadik fordulóban tudott győzni. A következő, 2010-es választáson ismét két jelölt közül lehetett választani: Schmitt Pál (Fidesz–KDNP) és Balogh András (MSZP), végül Schmitt Pál győzött, hogy nem sokkal később bele is bukjon a plágiumügyébe, lemondjon, és 2012-ben már újra államfőválasztást tartsanak. Azon a Fidesz-KDNP jelöltje, Áder János győzött úgy, hogy nem volt ellenfele. Öt évvel később Ádert úgy választották újra, hogy volt ellenfele, Majtényi László. A 2022-es voksolásnál Novák Katalinnak (Fidesz–KDNP) is volt ellenfele, az ellenzéki összefogás jelöltje Róna Péter. Miután Novák is csak rövid ideig volt hivatalban – ő a kegyelembotrányba bukott bele és mondott le – a 2024-es államfőválasztáson Suylok Tamás egyedüli jelöltként győzött. https://hvg.hu/itthon/20260808_baka-andras-2009-hvg-portre-koztarsasagi-elnokNyitóképünkön Baka András. Fotó: HVG / Túry Gergely