A mostani kormánynak kötelessége kezelni a válságot. De a Fidesznek kötelessége elszámolni azzal, hogyan tette védtelenné az országot tizenhat év teljhatalom alatt – írta Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerdai Facebook-bejegyzésében, amelyben hosszan sorolta, hogy az Orbán-kormányok hányszor tettek keresztbe a klímaváltozással járó kihívásokra való felkészülésnek. https://www.facebook.com/szelbernadett/posts/pfbid02ev6vSjkBWnJusyMTKJncw2NzSKFVm2QetiNNXEsLjj6aooaJDzRUZjhTxLyPQJnolA volt zöldpárti (LMP) politikus arra reagálva szedte össze a Fidesz bűnlajstromát, hogy mint írta: most, amikor a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra, a Fidesz előadja, hogy mindez a néhány hónapja hivatalba lépett kormány alkalmatlanságának bizonyítéka. https://hvg.hu/360/20260730_hoseg-gazdasag-hohullam-allianz-oecd-aszaly-ebxNémeth Balázs szerint már július első felében lehetett látni, hogy baj lesz. Nem, 2010-ben lehetett látni, hogy baj lesz. Rétvári Bence pedig azt magyarázza, hogy a kormánynak négy hete volt cselekedni. Nem, az előző kormánynak 16 éve és rengeteg pénze lett volna cselekedni – emlékeztetett Szél Bernadett, hangsúlyozva, hogy egy ország klíma- és energiabiztonságát nem július első felében, hanem évek és évtizedek alatt építik fel. Ezután felidézte az ellenzéki képviselőként első kézből szerzett tapasztalatait a Fidesz-KDNP-kormányok klímaváltozással kapcsolatos hozzáállásáról.A felsorolásban többek közt felidézte, hogy amikor 2014-ben arról kérdezte az éppen paksi atomerőmű bővítését tervező kormányt, hogy milyen elképzelés van a Duna vizével hűtött erőmű üzemeltetésére a klímaváltozás folytán várható, mostanihoz hasonló – aszályos és forró – időjárásban, a kormány válasz helyett egyszerűen csak titkosította a beruházás részleteit. https://hvg.hu/kkv/20260530_paks-2-paks-nyeresegAzt is elutasították, amikor Szél és képviselőtársai a 2016 évi költségvetésben tízmilliárd forintot javasoltak a környezetvédelmi intézményrendszer megerősítésére, kétmilliárdot a vízügyi igazgatóságok béreire és működésére, hetvenmilliárdot pedig zöld gazdasági fejlesztések finanszírozására átcsoportosítani.Most ugyanazok kérik számon másokon a vízügyi és környezetvédelmi rendszer felkészületlenségét, akik akkor nem voltak hajlandók pénzt adni annak megerősítésére– tette hozzá Szél Bernadett.Ezután arról írt, hogy az előző kormány korábbi ígérete szerint 150 milliárd forint uniós támogatásból 2020-ig akár hárommillió magyar háztartás leszigetelését, nyílászárócseréjét, hatékonyabb fűtését támogatták volna, aminek alacsonyabb energiafogyasztás és kisebb rezsi lehetett volna az eredménye. Lázár János azonban közölte, hogy a forrásokat inkább állami és középületekre fordítják. Ezzel Szél szerint nemcsak a családoktól vettek el támogatást, de mivel a magyar elsődleges energiafogyasztás mintegy harmadát a háztartások teszik ki, azt is akadályozták, hogy az ország energiafogyasztása érdemben mérséklődjön – önkorlátozások nélkül.Kitért emellett a szélerőművek kvázi betiltására is, amelyhez olyan szabályokat alkottak, amelyek mellett Magyarországon szinte sehol nem lehetett új szélerőművet építeni. Miközben tudható volt, hogy a zöld energiában a szél- és napenergia együtt ad hatékony mixet.„Ősbűnként” külön említette Szél a környezetvédelmi kormányzati apparátus módszeres leépítését, amely 2018-ban ért tetőfokára. Ekkor tömeges elbocsátásokkal egy 70 fős államtitkárságra sikerült zsugorítani az egész ágazat kormányzati szervezetét, miközben 2010 előtt 400 fővel önálló minisztériuma volt a környezetvédelemnek és a vízügynek. Azt is felidézte, hogy amikor ez a leépítés miatt az akkori köztársasági elnök, Áder János közbelépését kérte, a Kék Bolygó Alapítványa révén a környezetbarát politikus szerepében tetszelgő Áder semmit sem tett.„Amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az Európai Unió 2050-es klímasemlegességi célját, azt kértem, hogy legalább mondják el: milyen szakmai, társadalmi vagy gazdasági elemzés alapján hozták meg ezt a döntést?” – idézte fel Szél Bernadett, aki szerint Gulyás Gergely annyit válaszolt: „Nincs ok a sietségre”. Ugyanebben az éveben a Fidesz–KDNP képviselői az éghajlati válságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták, „kampánytrükknek” nevezve a felvetést.Szintén érdemi válasz nélkül maradt ellenzéki politikusként, amikor azt kérte, hogy Orbán Viktor a törvénynek megfelelően számoljon be a parlamentnek az Európai Tanács üléséről és az ott emelt „klímavétójáról”. Ekkor egy gyors törvénymódosítással megszüntették a miniszterelnök plenáris beszámolási kötelezettségét.A hosszú listában kitért még arra, hogy a Fidesz-kormány hogyan nem tett semmit az általuk is elismerten elöregedő villamosenergia-hálózat korszerűsítése érdekében – külön kitérve a Mátrai erőmű botrányos eladásának és visszavásárlásának történetére is. https://hvg.hu/itthon/20260804_bezzeg-orbanek-milyen-jol-felkeszitettek-az-orszagotNyitókép: HVG / Túry Gergely