Július utolsó napján életbe lépett az a jogszabály, amely szerint az állam, azon belül a NAV visszafizeti a szén-dioxid-kvóta-adót és annak (a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt mértékű) kamatait. Ezt az érintett cégek 90 napig igényelhetik vissza.Nem kevés pénzről van szó: a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint 289 milliárd forintot kell visszafizetnie az államnak, miután a szén-dioxid-kvóta-adó visszamenőlegesen is megszűnik. Ez államháztartási szinten sem kevés pénz: amikor a minisztérium július elején tételesen kiadta, hogy milyen nagy az elcsúszás az előző kormánytól örökölt idei költségvetéshez képest, ez a tétel mintegy 0,3 százalékos GDP-arányos mérlegrontó tételként szerepelt (pdf).Mi ez az adó?2023 óta a kibocsátott szén-dioxid tonnája után 36 eurót kellett fizetnie azoknak a nagy magyarországi szennyező cégeknek, amelyek kibocsátása az előző három évben meghaladta a 25 ezer tonnát. Ráadásul a kvóták kereskedelme után is 15 százalékos tranzakciós díj fizetésére kényszerültek az érintett vállalatok.Az adó az európai kibocsátáscsökkentési rendszerre (ETS) épült, ami szerint a nagy szennyező cégeknek a kibocsátásukat kvótákkal kell fedezniük. Az ingyenes kvóták száma idővel csökken, így ösztönözve a vállalatokat a kibocsátáscsökkentésre.Az adó több ágazat (például olajipar, vegyipar, építőanyag-gyártás) vállalatait is érintette, a legnagyobb adófizetők között volt a Mol és a Nitrogénművek, illetve a királyegyházi cementgyár üzemeltetője, a svájci Holcim, valamint a váci és beremendi cementgyárak üzemeltetője, a – német Heidelberg Materials és a Schwenk Zement 50-50 százalékos tulajdonában lévő – Duna-Dráva Cement Kft. az elmúlt években.Vagyis az előző kormány egyszerre vetett ki pluszterhet a vele kritikus Bige László cégére, a Nitrogénművekre, és azokra a külföldi építőanyag-gyártókra, amelyekkel szemben hadjáratot hirdetett. Utóbbiakkal kapcsolatban az előző kormány nem is nagyon titkolta, hogy ki akarja szorítani őket az országból, vagyis azt akarja elérni, hogy gyáraik magyar tulajdonba kerüljenek.A leginkább célkeresztbe került vállalatoknál brutálisan nagy teher volt ez az adó. Korábbi becslésünk szerint 2024-ben a Nitrogénművek esetében 12, a Holcimnál 8 és a Duna-Dráva Cementnél 14 százalékot jelentett az árbevételre vetítve.Ezt érdemes hangsúlyozni, mert itt nem a profitot adóztatta meg a kormány, hanem a bevételt, amelyből általában kevesebb nyereség marad meg ezeknél a százalékoknál.Nem csoda, hogy a fenti cégek közül több is veszteséges lett a kvótaadóval érintett több évben is.A Molnál egyes években árbevétel-arányosan fél százalékot sem volt az adó, de abszolút összegben itt is súlyos pénzekről van szó. (Kamatokkal együtt egész konkrétan 126 milliárd forintról.) Rajtuk kívül jelentősebb kvótaadó-befizető volt még a dunaújvárosi vegyes tüzelésű erőművet üzemeltető Hamburger Hungária, a Columbian Tiszai Koromgyártó tulajdonosa, az amerikai hátterű Birla Carbon Hungary és a BorsodChem is.Bukás és visszafizetési kötelezettségA Nitrogénművek beperelte a magyar államot, és az Európai Unió Bírósága jogsértőnek találta, mert a teljes kibocsátásra kiterjed, azaz szembement a fenti logikával. Az áprilisi választás eredménye nyomán ennek következményével viszont már a Tisza-kormánynak kellett szembenéznie.A G7 kérdésére a Pénzügyminisztérium képviselője úgy fogalmazott, hogy „a már befizetett adók visszatérítésének szabályozásával elkerülhetővé válhat a többi érintett vállalatokkal a pereskedés, és ezzel további büntetőkamatok megfizetése”. A minisztérium sajtóosztálya hangsúlyozta, hogy a befizetett adó és az arra rakódó kamatok visszafizetése a 2026-os költségvetést terhelő tétel, az Európai Számlarendszer (ESA) módszertana szerint is.Ezt a 289 milliárdos költségvetési csontvázat tehát mindenképpen idén eltemeti a kormány, ám a vállalati oldallal kapcsolatban van némi bizonytalanság. A jogszabály szerint ugyanis a NAV-nál azok a cégek nyújthatnak be kérelmet az adó és a kamatok visszafizetésére, akik ezt „más úton nem érvényesítették”.„Lehetőség van arra, hogy a perben történő igényérvényesítés helyett a vállalkozás a törvényjavaslat szerinti visszatérítési szabállyal éljen” – szólt a minisztérium válasza lapunknak a pereskedők kapcsán. Ez alapján sem egyértelmű viszont az, hogy a már perben álló vállalatoknak meg kell-e várniuk a jogi folyamat lezárultát, mielőtt a NAV-hoz fordulhatnak. Igaz, a 90 napos határidőbe minden bizonnyal belefér, hogy elálljanak a – most már magyarországi – pertől, és utána jelentkezzenek a NAV-nál.Érdekesség, hogy a Mol július 24-én számolt be arról, hogy pert indított a kvótaadó miatt az állammal szemben, a követelés mértéke a már említett 126 milliárd forint. Ez paradoxnak tűnik, mivel megnyílt a lehetőség a peren kívűli visszatérítésre.„Jogtechnikai oka van a perindításnak” – fogalmazott a G7-nek a vállalat sajtóosztálya. Tájékoztatásuk szerint ugyanis a perindítás határideje a kvótaadó ügyben hamarabb járt le, mint hogy az új törvény életbe lépett volna.Így vagy úgy, a vállalatoknak már nincs más dolguk, mint hogy a pénz alá tartsák a zsákot,ami kifejezetten megnyugtató lehet például a Nitrogénművek sokat szenvedett hitelezői számára.Ami pedig az államot illeti, a hitelezők egyelőre bizalmat szavaztak az új kormány gazdaságpolitikájának, azaz belefér a kvótaadó és sok más hasonló csontváz eltemetése. A nagyobb kérdés az, hogyan lesz képes az idei magas szintről csökkenteni a hiányt a következő években.