Két amerikai befektető verseng az EasyJetért. A Castlelake a rövid távú profitot üldözi, míg a magasabb árat ajánló Apollo kitartana a jelenlegi üzleti modell mellett. Az ajánlatok aligha nőnek tovább, hamarosan döntés születhet. Mi lenne jó az utasoknak, és mi a vetélytársaknak?
Hamarosan amerikai kézbe kerülhet az egyik legnagyobb európai légitársaság, miután két tengerentúli magántőkealap versenyez az EasyJet brit fapados kegyeiért. A társaság londoni tőzsdén kereskedett részvényei ugyanis az iráni háború kirobbanását és az energiahordozók árainak elszállását követően nagyot estek, ami felkeltette két, a légi közlekedésben már jártas tőkealap, a Castlelake és az Apollo érdeklődését. Az EasyJet nemjét igennek veszikElsőként a Castlelake jelentkezett be potenciális vevőként a fapados részvényeseinél. Amikor május végén nyilvánosságra került, hogy a tőkealap fontolgatja az ajánlattételt, a cég részvényei 4 font alatti árfolyamon forogtak, jó 20 százalékkal alacsonyabban, mint az év kezdetén. Ehhez képest már az első, részvényenkénti 5,6 fontos ajánlat is jelentős prémiumot jelentett volna. Ennek ellenére az EasyJet igazgatótanácsa opportunizmussal vádolta meg a Castlelake-et, mondván, ki akarja használni a külső tényezőkből származó árfolyam-ingadozást, egyúttal visszautasította az ajánlatot. A befektetőnek nem szegte kedvét a kikosarazás, új feltételekkel jelentkezett: előbb 6, majd 6,25 fontot ajánlott a papírokért, de a cégvezetés nem kért ezekből, sőt még a negyedik, 6,5 fontos ajánlatra is nemet mondott. Az elnyúló alkufolyamat ugyanakkor azt az üzenetet közvetítette a piac számára, hogy az EasyJet nyitott az eladásra, csak épp az anyagiakkal nem elégedett.
