Fluktuáció, alulfinanszírozottság, szakemberhiány, túlterheltség, a problémák alapján egyértelmű, hogy az előző kormány alatt rendszerszintű válságba sodródott a gyermekvédelem– hangzott el a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság első ülését megelőző sajtótájékoztatón, amit a testület tiszás elnöke, Diószegi Judit, valamint a grémium két másik tiszás tagja, Jakab Zsuzsanna és Melléthei-Barna Márton tartottak. Diószegi Judit elmondta, a vizsgálóbizottság célja, hogy feltárja a rendszerszintű problémákat, azonosítsa a felelősöket, illetve megállapítsa, hogy milyen mulasztások vezettek a jelenlegi válsághoz.Először ülésezik a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság. Jakab Zsuzsanna és Diószegi Judit a sajtótájékoztatónCabrera MartinA vizsgálóbizottság elnöke elmondta: felülvizsgálják az intézményrendszert, a finanszírozási rendszer anomáliáit, illetve a jelzőrendszer működését is. Mint mondta, erre azért van szükség, mert az előző kormány tisztában volt azzal, hogy a gyermekvédelemben élő 21 ezer gyerek milyen súlyos problémákkal szembesül nap mint nap, így adott a kérdés, hogy miért nem avatkoztak be. Minden ötödik gyermek elszenvedett valamilyen bántalmazást a szakellátásban – idézte fel Diószegi Judit az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) Meghallgató és Terápiás Szolgálatfejlesztési Osztálya által készített 2021-es kutatás eredményeit. A Magyar Péter által korábban nyilvánosságra hozott jelentés azt támasztja alá, hogy az előző kormány tudott a rendszerszintű visszaélésekről, bántalmazásokról. „Miért nem hallották meg ezeknek a gyerekeknek a hangját?” – tette fel a kérdést Diószegi Judit. https://hvg.hu/itthon/20251212_Gyermekvedelmi-jelentes-Magyar-Peter-szexualis-eroszak-bantalmazas-nyomozas-eljarasNem csupán a múlt hibáit kívánják feltárni, hanem intézményi, illetve jogalkotási szintű javaslatokat is megfogalmaznak, a munkája során a bizottság szakembereket, fenntartókat, és politikai döntéshozókat is meghallgat majd – mondta a vizsgálóbizottság elnöke. Ennél többet azonban nem árult el, így azt nem tudtuk meg, hogy például a Szőlő utcai botránnyal fog-e foglalkozni a testület – erre a kérdésre Diószegi Judit annyit mondott, hogy a 2010 és 2026 közötti időszakban az ombudsmani, illetve az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által készített jelentések nagyon sok ügyet dokumentáltak, a bizottság tagjai közösen döntenek majd arról, hogy mely ügyeket, milyen intézményeket vizsgálnak. A testület a Szociális és Családügyi Minisztérium munkatársait is meghallgatja majd, illetve a minisztérium és tágabban a „szakma” is megfogalmaz majd javaslatokat, amiket figyelembe fognak venni – hangzott el. Hogy az egyeztetés pontosan milyen keretek között zajlik majd, arról Diószegi Judit azt mondta: a bizottság ülései nyilvánosak lesznek, így ezeken várják az érintett civil szervezetek képviselőit. Egy, az áldozatok meghallgatására vonatkozó kérdésre azt válaszolta a képviselő: bizonyos esetekben indokolt lehet, hogy a bizottság zárt ülésen hallgasson meg személyeket. A vizsgálóbizottság december 31-ig nyújtja majd be jelentését. Cabrera MartinA vizsgálóbizottságok felállításáról még májusban szavazott az Országgyűlés. Az öt vizsgálóbizottság:a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró,a kegyelmi botrány felelőseit feltáró,a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró,a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró ésa végrehajtási visszaéléseket feltáró.Ezek közül már csak a végrehajtás ügyével foglalkozó bizottság tagjait nem választották meg, ezt Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke vezetheti majd.A gyermekvédelmi vizsgálóbizottságnak, csakúgy, mint a többinek, hat tagja van, a Tisza mindegyikbe három, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk egy-egy tagot jelölt. A gyermekvédelmi vizsgálóbizottság alelnöke a fideszes Panyi Miklós, tagja még Dúró Dóra (Mi Hazánk) és Juhász Hajnalka (KDNP).A parlament június végén szavazta meg az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslatot, ami szigorította a vizsgálóbizottságok előtti megjelenés szabályait. A Tisza-kormány ezzel azt segítené elő, hogy a bizottságoknak valódi hatalma legyen: kötelezővé tették a részvételt a beidézetteknek, a megjelenést jelentős pénzbírsággal, majd rendőri elővezetéssel is kikényszeríthetik. Az adatszolgáltatási és a nyilatkozattételi kötelezettség megszegését pedig börtönbüntetéssel is sújthatják. https://hvg.hu/itthon/20260623_eltoroltek-az-uzemanyagar-plafont-kotelezo-lesz-megjelenni-a-vizsgalobizottsagok-elott-es-atalakitottak-a-kozmediatA parlamenti vizsgálóbizottságok ugyanakkor a rendszerváltás óta eddig rendre a politikai napirend tematizálását szolgálták – nem pedig a politikai elszámoltatást, ami az új kormány célja lenne –, bár a kétharmados Fidesz-KDNP többség több mint egy évtizede nem járult hozzá ezek létrehozásához. A Tisza-kormány azért tágítaná a vizsgálóbizottságok jogköreit, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben azok valódi hatalommal rendelkezzenek, ugyanakkor ezt többen bírálták: a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója, Szabó Máté szerint egy politikai testületet nem lehet ugyanarra a polcra tenni, mint az igazságszolgáltatást. https://hvg.hu/360/20260527_vizsgalobizottsagok-mukodese-btk-tisza-kormany-tasz-hvgNyitókép: A testület tiszás tagjai Fotó: HVG / Cabrera Martin