Az öregedő szervezetben nemcsak az számít, mi romlik el, hanem az is, mit nem sikerül időben eltakarítani. A kutatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak azokra a sejtekre, amelyek már nem osztódnak tovább, de továbbra is üzeneteket küldenek a környezetüknek. Ezek a köznyelvben „zombi sejteknek” nevezett szeneszcens sejtek egyszerre lehetnek védelmezők és bajkeverők – éppen ezért nem olyan egyszerű megszabadulni tőlük, mint elsőre gondolnánk.
A Hallmarks of Aging sorozat eddigi részei is azt mutatták meg, hogy az öregedés nem egyetlen látványos fordulat, hanem sok, egymásra rakódó biológiai változás lassú összeadódása. Gyengül a genetikai állomány védelme, sérülékenyebbé válik a DNS, megbillenhet a génszabályozás, romolhat a sejten belüli takarítás ritmusa, és felborulhat a tápanyagérzékelés is. A sejtes szeneszcencia ennek az összetett hálózatnak az egyik kulcspontja, ezért is került be a 2023-ban frissített Hallmarks of Aging keretrendszerben a tizenkét alapvető öregedési ismérv közé. Nem pusztán kísérőjelenségről van szó, hanem olyan folyamatról, amelyben összeér a sejtkárosodás, a daganatvédelem, a gyulladás és a regeneráció hanyatlása. A sejt ilyenkor tartósan kilép az osztódásból, de nem pusztul el, hanem a szövetben marad, anyagcseréje tovább működik, és ezzel együtt folyamatosan befolyásolja a környezetét is.A köznyelv olykor „zombi sejtként” emlegeti ezeket a sejteket, bár ez a kifejezés inkább szemléletes, mint pontos. Mégis jól érzékelteti a lényeget, hogy ezek a sejtek már nem vesznek részt a szövet megújulásában, mégsem tűnnek el onnan. Dr. Bajtai Eszter, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a sejtes szeneszcencia olyan állapot, amelyben a sejt tartósan leáll az osztódással, de nem pusztul el, hanem hosszú ideig fennmarad a szövetekben, és befolyásolja a környezetét. Ez a mechanizmus bizonyos helyzetekben kifejezetten védő szerepet tölthet be, mert ha egy sejtben kritikus mértékű károsodás halmozódik fel, megakadályozhatja, hogy tovább osztódjon, és ezzel daganatos irányba mozduljon el. https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260516_hizas-cukorertek-tapanyag-erzekeles-oregedes-longevitySzakértőnkDr. Bajtai Eszter a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa, aki a sejtes szeneszcencia és a daganatok túlélési mechanizmusainak kutatója. Munkája arra a kérdésre keres választ, hogyan válhat egy eredetileg védő sejtes állapot a daganat kiújulását segítő tényezővé. Első szerzője annak a 2025-ös Molecular Cancer-tanulmánynak, amely a terápia-indukált szeneszcencia emlőrákban betöltött szerepét vizsgálta.Ez a pont fontos, mert a sejtes szeneszcencia nem eleve „rossz”. A szervezet egyik vészféke. Ha egy sejtben túl sok DNS-károsodás halmozódik fel, veszélyesen megrövidülnek a telomerek, tartós oxidatív stressz éri, vagy olyan onkogén jelek kapcsolnak be benne, amelyek kontrollálatlan osztódás felé tolnák, a szervezet inkább megállítja. A sejt ilyenkor tartósan kilép az osztódásból, mert a további működése már nagyobb kockázatot jelentene, mint amennyi hasznot hozna. Rövid távon ez kifejezetten bölcs biológiai döntés, hiszen így a sérült sejt nem tud tovább szaporodni, és kisebb az esélye annak, hogy daganatos irányba induljon el. A sejtes szeneszcencia ezért a daganatvédelem egyik legősibb és legfontosabb sejtszintű eszköze.
