Néhány nappal a Nemzetközi Űrállomásra érkezésük után Peggy Whitson amerikai űrhajós először forgatta a DIROS magyar tudományos kísérlethez feljuttatott gömböt, amire Kapu Tibor kutatóűrhajós vizet spriccelt. „Le akart csúszni a vízgömb a forgó rendszerről, emiatt egy ilyen elnyújtott tojás alakú valami forgott körbe – mondta Vincze Miklós, a kísérlet vezetője pénteken, a Millenárison lévő Huniverzum kiállításon rendezett ismeretterjesztő előadáson, ahol immár negyedik alkalommal mutatták be a HUNOR – Magyar Űrhajós Program kísérleteit és tudományos eredményeit. – Emiatt a furcsaság miatt, emiatt az elnyújtott jelleg miatt véletlenül pont egy exobolygó légkörhöz hasonló áramlást művelt.”
Vincze Miklós, az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszék és a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
Fotó:
Tóth András/Qubit
A tojásforma, ami azért jött létre, mert a legelső DIROS kísérletben nem sikerült a gömb vízzel való bevonása, Vincze szerint hasonlít arra, amit az úgynevezett termikus árapályok – ismétlődő, nagy léptékű átrendeződések – okoznak az exobolygók légkörében. „Így születnek felfedezések véletlenül” – mondta. A legtöbb eddig felfedezett exobolygó a csillagához közel kering, és sokuk emiatt mindig ugyanazt az oldalát fordítja felé, hasonlóan ahhoz, ahogy a Hold kering a Föld körül. Ezeknek a bolygóknak, legyenek akár gázóriások, akár kőzetbolygók, örök nappali és örök éjszakai oldaluk van, ami más jellegű légkörzést eredményez, mint amit a Naprendszerben ismerünk.
