Szerdán mutatta be Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási biniszter a Baross Gáborról elnevezett, a magyar történelem egyik legnagyobbjának ígért vasútfejlesztési programját, mely szerint 3 550 milliárd forintot költenének vasútra 2035-ig. A csomag megvalósulásának feltétele, hogy Magyarország megkapja a Helyreállítási Alap (RRF) forrásait és a 2021-27-es Kohéziós Alap pénzeinek nagyobbik részét. Ezek folyósítását az Európai Bizottság (EB) 2022 decemberében azért függesztette fel, mert az Orbán-kormány nem tartotta be a jogállamisági és a közbeszerzési követelményeket, és nem hajtotta végre a bizottság által elvárt reformokat.
Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az EB elnöke május 29-én reformok és kormányzati vállalások sorozatát jelentette be, amelyek august 31-ig történő teljesítése esetén mintegy 16,4 milliárd euró uniós forrást oldanak föl Magyarország számára. Magyar szerint ebből mintegy 2 milliárd euró (mintegy 706,3 milliárd forint) menne vasútfejlesztésre.
Mivel az előző, 2014-20-as uniós ciklus projektjeinek nagy részét 2023 végéig lehetett átadni, a pénzmegvonás hatása máig nem érződött átütően a fejlesztésekben a környező országokhoz képest.
