„Végre egy közlekedési miniszterrel mehettem egy vasúton, próbáltam ezt már korábban, de Lázár János mindig kihátrált” – mondta Magyar Péter miniszterelnök Vitézy Dávidnak, miután a Nyugati pályaudvarról induló S70-es személyvonattal érkeztek meg a kormány vasútfejlesztési tervéről szóló sajtótájékoztatóra Rákospalota–Újpest vasútállomásra. A helyszínválasztás szimbolikus, hiszen Magyar és Vitézy azon a vasútvonalon utazott, amelyen 180 évvel korábban elindult a magyarországi vasúti közlekedés. A kormányfő szerint a vasútfejlesztés nemcsak közlekedési, hanem nemzetstratégiai kérdés. A vasút egyszerre jelent gyors, biztonságos és környezetbarát alternatívát, amelyre egyre nagyobb az igény is. „Az a feladatunk, hogy a magyar vasutat közösen alkalmassá tegyük ezeknek a már meglévő társadalmi igényeknek a kielégítésére” – fogalmazott Magyar, hozzátéve, hogy „ettől még ma igen messze vagyunk”. A miniszterelnök szerint az a cél, hogy jelentősen csökkenjen a vasúti járművek átlagéletkora, gyorsabbá váljon a fővonali közlekedés, bővüljön a villamosított hálózat aránya, megbízhatóbb legyen a regionális közlekedés és korszerűbb, utasközpontú szolgáltatás jöjjön létre. Tájékoztatása szerint mindez hat, egymásra épülő fejlesztés irány mentén valósulhat meg: versenyképes eljutás minden megyeszékhelyre;megbízható regionális hálózat;erős elővárosi vasút létrehozása;partnerség Budapesttel;több áru a vasúton;nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. Ezek teljesülését új járműflotta, megújuló állomások, megbízható infrastruktúra és utasközpontú szolgáltatások fogják segíteni – sorolta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy ez egy kormányzati ciklusokon átívelő fejlesztési terv. A következő tíz év munkatervének részleteit Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter mutatta be. Elmondta, hogy ebben az időszakban 3550 milliárd forintból újulhat meg a magyarországi kötöttpályás közlekedés, az összeg több mint felét a kormány a hazahozott uniós forrásokból finanszírozza. „Ez a beruházási szint gyakorlatilag osztrák tempó” – szemléltette a program jelentőségét Vitézy, aki szerint ehhez képest tavaly a magyar állam mindössze 20 milliárd forintot költött vasútfejlesztésre. Vitézy számokban is ismertette a vasúti közlekedés jelenlegi állapotát, amely szerinte lesújtó. A vasúti járművek átlagéletkora 43 év, az ülőhelyek több mint fele pedig olyan kocsiban található, amelyben sem klíma, sem légjavító nincs. A vasúti férőhelyek alig harmada akadálymentes, a kocsik 73 százalékában nincs utastájékoztató képernyő sem. A Baross Gábor Terv fő célkitűzéseit az alábbiakban határozta meg a kormány: tíz éven belül megfeleznék a vasúti járműpark átlagéletkorát, a fővonalakon elérnék az óránkénti 100 kilométeres átlagsebességet az állomások között, a zéróemissziós szolgáltatások arányát pedig 50 százalékra emelnék.Vitézy bemutatta a Magyar által felsorolt hat célkitűzés részleteit is. A megyeszékhelyekre való versenyképes eljutás szerinte többek között egész napos, óránként IC közlekedést jelent a fontosabb vonalakon, 100 km/h feletti átlagsebességgel, lecserélt IC-flottával. A regionális hálózat fejlesztésénél VItézy a motorvonatok lecserélését sürgette, valamint a vasúti és buszhálózat integrálásának jelentőségéről beszélt. Célnak azt nevezte, hogy minden 500 főnél nagyobb lakosságszámú településen napi öt járat legyen a Tisza programjában tett vállalásokkal összhangban. Az elővárosi forgalom fejlesztése Vitézy szerint nemcsak Budapesten, hanem a vidéki nagyvárosokban is halaszthatatlan. A cél, hogy Budapest vonzáskörzetében a legfontosabb vonalakon 15 percenként járjanak a vonatok, a vidéki városok agglomerációjában pedig félóránként. Kiemelten fontosnak tartja a kormány a Budapesttel való együttműködést is, mivel Vitézy szerint a fővárosi fejlesztések elmaradását nemcsak a városban élők, hanem az oda dolgozni járók is érzik. Az áruforgalom vasút felé terelését pedig az egész ország érdekének nevezte. A vasút bekötése a nemzetközi hálózatba részben a reptéri vasúttal valósulhat meg, a hosszabb távú ambíció pedig a nagy sebességű vasúti összeköttetés Béccsel és Varsóval. A járműflotta megújításáról szólva azt mondta, hogy már folyamatban van a GYSEV új InterCity-flottájának gyártása, amelyet hamarosan személyesen is megtekint. A nyugati országrészben működő vasúttársaság szerinte erre úgy tudott forrást szerezni, hogy az osztrák részen megvalósuló fejlesztéseket mutatta be önrészként. A miniszter úgy látja, a MÁV IC-flottájának megújításával 35 darab új, 400-500 ülőhelyes motorvonatot szereznek be, amelyek többek között a győri, miskolci, szegedi, pécsi, balatoni és veszprémi fővonalakon közlekedhetnek majd. A beszerzési tenderek egy részét már idén kiírják, az első járművek 2030-ig érkezhetnek meg. A HÉV-szerelvények cseréjéről szólva azt mondta: a cél 42 akadálymentes, légkondicionált jármű beszerzése, de ezek közül az elsők a legjobb esetben is a kormányzati ciklus végére állhatnak pályára. Az állomások kialakításáról szólva úgy fogalmazott: olyan helyek legyenek, „ahonnan jó elindulni, ahová jó megérkezni”. Ez nemcsak akadálymentesítést vagy az utastájékoztatás fejlesztését jelenti, hanem például az állomásokon található szolgáltatások fejlesztését is. Ez a cél a legnagyobb vasútállomásokon is, amelyek nyugaton a legmodernebb bevásárlóközpontokhoz hasonló színvonalon szolgálják ki a közlekedőket. A miniszter azt is közölte, hogy a kis megállóhelyek fejlesztésére is átfogó program indul. Vitézy bejelentette, hogy a kormány programot indít a késéseket, forgalmi zavarokat előidéző szakaszok fejlesztésére. Cél a digitalizáció is, ami a munkaerőhiánnyal küzdő területeken is segítheti a szolgáltatás fejlődését. A MÁV és a GYSEV pályaműködtetését pedig teljesítményalapú finanszírozásra állítaná át a kormány. A tárcavezető célkitűzésként határozta meg azt is, hogy tíz éven belül a vidéki fővonalak többségén gyorsabb legyen a közlekedés, mintha autópályán próbálnánk meg eljutni ugyanoda. Az ehhez szükséges fejlesztések egy részéhez pályalezárásokra lesz szükség Vitézy szerint, ezalatt pótlóbuszok szállíthatják majd az utasokat. Megújul a 3-as metróVitézy Dávid részletesen bemutatott számos konkrét beruházást is, köztük azt, hogy a 3-as metró vonalát meghosszabbítják Káposztásmegyerig, első körben pedig Rákospalota–Újpestig. A döntést Karácsony Gergely főpolgármester is üdvözölte a közösségi oldalán.„Az ország legnagyobb forgalmú közlekedési vonalának, az M3-as metrónak a Káposztásmegyerig történő meghosszabbítására vonatkozó tervek készen állnak. Most a Rákospalota–Újpest vasútállomásig tartó meghosszabbítás fér bele pénzben és időben, de ez is óriási előrelépés, mert így a beruházás összehangolható a kapcsolódó elővárosi fejlesztésekkel. A beruházás így egyszerre szolgálja a budapesti és az agglomerációból érkező utasokat” – írta a főpolgármester. https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid0kMw19qpkgJ6qXYMLCxQS8fGU41r2SfoHi8y8ex4gZ8CmRsVC5u2WujsojPjuWTsQlNyitókép: HVG / Cabrera Martin