Figyelmeztető e-mailt küldtek május közepén a Központi Nyomozó Főügyészségről (KNYF) a Legfőbb Ügyészségnek, amelyben az aranykonvoj-ügy titkosszolgálati műveletének következményeire hívták fel Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész figyelmét – írja a 444.A lap birtokába jutott belső e-mailt május 18-án reggel küldték, a tárgya pedig az volt: „szerintem utolsó pillanatokban vagyunk”. A megfogalmazás szerint a levelét a KNYF oldaláról küldték a Legfőbb Ügyészségre, és több más ügyészségi vezetőhöz is eljutott.A kiszivárgott levél írója szerint az ügyészségre és az Alkotmányvédelmi Hivatalra (AH) is „ráéghet” az akció, amelyet a levélíró a Tisza Párt elleni titkosszolgálati lépésként értékelt.A levélíró sorra vette a korábbi eseményeket, és arra a következtetésre jutott, hogy a Legfőbb Ügyészség súlyos szakmai hibákat vétett, amikor az AH feljelentése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) jelölte ki az ukrán pénzszállítókkal szemben indított, pénzmosás gyanúja miatti nyomozás lefolytatására.A KNYF május 18-i álláspontját tükröző e-mailben a levélíró arra figyelmeztet, hogy a szakminiszteri jelentéstételkor „mindenki a Legfőbb Ügyészségre fog mutatni”, és az akciót AH-Ügyészség közös műveletként fogják beállítani. A levélíró szerint valószínűsíthető, hogy az AH sem vállalja majd el a felelősséget, hanem azt állítja majd: ez nem egy „TISZA Párt elleni tipikus titkosszolgálati művelet volt”, hanem egy a Legfőbb Ügyészséggel konzultált, súlyos bűncselekmény miatti eljárás.A 444 megjegyzése szerint bár a levél a KNYF akkori feltételezéseit tartalmazza – amelyekből más következtetések is levonhatók –, a dokumentumban leírt események egymásutániságát a jogellenes fogva tartás miatt indult eljárás tanúvallomásai, valamint belső ügyészségi és NAV-os iratok is alátámasztják.A lap megkereste a Legfőbb Ügyészséget. Onnan azt a tájékoztatást kapták, hogy a kiemelt ügyekben a főügyészségek belső utasítás alapján tesznek hivatalos jelentést. A kérdéses e-mailről azt írták, hogy az csupán „a Központi Nyomozó Főügyészség részéről egy informális tájékoztatás, egyéni következtetés, vélemény volt”, amelyet a szakmai főosztály megkapott, és a hivatalos jelentést csak ezt követően tették meg.Az aranykonvoj-ügyAz aranykonvoj-ügy az Orbán-kormány utolsó egy hónapjának legnagyobb botránya volt, miután a vecsési Mol-kútnál elfogtak hét ukrán állampolgárt, és lefoglalták a furgonjaikban lévő, több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát.A Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárt, és lefoglalták a furgonjaikban lévő, több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. Később kiderült, hogy az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a feljelentő, ami a másik szolgálattól, az Információs Hivataltól gyűjtött adatokra alapozva tette meg ezt a lépést.Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy tudomásuk szerint a rajtaütésen – a jegyzőkönyvvel szemben – csak a TEK kommandósai voltak jelen, a NAV csak később indított eljárást az ügyben, pénzmosás gyanújával. Az ukránok ügyvédje és a pénz fogadója, az ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, illetve a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit a megfelelő engedélyek birtokában Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók.Ennek ellenére az Orbán-kormány és propagandája azt kezdte kommunikálni, hogy gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, és hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek – de ezekre a vádakra és sejtetésekre ez idáig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Március 10-én rendelet is született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”.A Telexen írtuk meg először, hogy Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán aranykonvojra, de még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. A rajtaütést viszont szakmailag semmi nem indokolta – árulták el a Telexnek az aranykonvoj elleni művelet részleteit ismerő források. Egy ügyész, aki beletekinthetett a titkosszolgálat irataiba, azt állapította meg, hogy „az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá”.A 444 aztán június végén arról írt, hogy birtokukba került egy június 9-én kelt állítólagos ügyészségi dokumentumról készült fotó, ahol azt sorolják fel, hogy kiknek az érintettségét kellene tisztázni az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. A lap idézi is a dokumentumot, ami „lényegi döntést, utasítást hozó” személyeknek nevezi meg Orbán Viktor volt miniszterelnököt, Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkárt, Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját és Demeter Tamást, a NAV volt bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesét. A lap értesülései szerint Hajdu kihallgatásán arról beszélt, Farkas Örs államtitkártól értesült az ukrán pénzszállítókról.A 444 megszerezte az ukrán pénzszállítók tanúvallomásait, amelyben május 27. és július 10. közötti, videóhíváson keresztül történt meghallgatásukon részletesen beszélnek arról, mi történt, miket kérdeztek tőlük, hogyan beszéltek velük a magyarok, amikor március 5-én elfogták őket a TEK kommandósai.Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész július 22-én lemondott.