A 2026-os felvételin rekordot döntött a jelentkezők száma, hiszen közel 10 ezer főnél többen, mintegy 140 ezren szerettek volna bekerülni a felsőoktatásba. 2022-höz képest közel 30 ezerrel többen jelöltek meg műszaki, természettudományos, informatikai, orvos- és egészségtudományi, agrár- vagy éppenséggel pedagógusképzést.Érdemes azt is megjegyezni, hogy 2025-höz képest több nagy egyetemen is nőtt az állami ösztöndíjas férőhelyek száma, igaz a bővítés azonban sokszor csak egyetlen képzési területet érintett: a gazdaságtudományokat. Például az ELTE gazdaságtudományi képzésein 878-cal nőtt az állami férőhelyek száma, miközben a műszaki területen mindössze két új helyet hirdettek meg, a bölcsész szakokon pedig, ha nem is sokkal, de csökkent az állami ösztöndíjas helyek száma.Káoszos pontszámításPont ezek miatt egy népszerű egyetem népszerű képzésére idén sem volt egyszerű bejutni. Arról nem beszélve, hogy a pontszámítással kapcsolatban idén is volt gond. Hiába az 500 pontos rendszer, mivel minden egyetem szabadon határozza meg például, mit fogad el ötödik érettségi tárgyként vagy a technikumból érkezőknél a szakmai vizsgát beszámítja-e érettségi tárgynak, illetve mire és mennyi pluszpontot ad. Mivel ez szakonként eltérő, ezért sokszor a diákok sem tudták jól kiszámolni a pontjaikat.Például többen gondolták azt, hogy ha a középiskola után újból tesznek érettségit egy adott tárgyból és jobb eredményt érnek el, akkor nemcsak az érettségi pontjaikon, hanem a középiskolai tanulmányi eredményekhez tartozó érettségi átlagukon is javítanak. Pedig ez utóbbin a középiskola befejezése után már nem lehet javítani.Ezen kívül az Eduline több jelzést is kapott a ponthatárhúzás előtti napokban felvételizőktől, hogy megállapítottak nekik egy adott pontszámot (a dokumentumok feldolgozása után) ezelőtt egy adott szakra, majd mikor később beléptek, kevesebb pontszámot mutatott nekik a rendszer. Például az egyetem megadta a felsőfokú nyelvvizsgáért az 50 pontot, majd 2-3 nappal ezelőtt nem, illetve volt arra is példa, hogy valakinek eddig tanulmányi pontokat is számolt, majd utána érettségi eredmény duplázással, és így kevesebb pontja lett.Az Oktatási Hivatal ezzel kapcsolatban csak azt írta szerkesztőségünknek, hogy a pontszámítás mindig a felvételi nyilvántartásban szereplő aktuális adatokból, eredményekből, dokumentumokból történik a 2025. december 18-án a Felvételi tájékoztatóban közzétett részletes pontszámítási szabályok, illetve az intézmény által meghatározott elemek alapján. Az adatok, dokumentumok feldolgozása egészen a ponthatárok megállapításáig tart.10-ből 8-an állami ösztöndíjas helyre jutottak beA ponthatárokat végül július 23-án 20 óra után pár perccel hirdették ki. (Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.)Az Oktatási Hivatal adatai alapján szeptemberben 101 572 új hallgató kezdheti meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban. Az általános felvételi eljárásban 140 427-en jelentkeztek, közülük 72 százalék jutott be valamelyik képzésre, vagyis a jelentkezők közel háromnegyede sikerrel járt. Az első helyen megjelölt szakra 71 467 felvételizőt vettek fel. A most induló tanévben a hallgatók többsége, tízből mintegy nyolc diák állami ösztöndíjas formában kezdheti meg felsőfokú tanulmányait.Magas ponthatárok az ELTE-n és a CorvinusonAz ELTE legnépszerűbb képzésein idén is magas ponthatárokat húztak: az öt legkeresettebb alapképzés közül négynél 400 pont kellett a bejutáshoz . Az egyetemre összesen több mint 73 ezer jelentkezést adtak be, és több mint 20 300-an jelölték meg első helyen. A nappali, állami ösztöndíjas képzéseken a pszichológia szakra 455 pont kellett a bekerüléshez (tavaly 457), a gazdálkodási és menedzsment szak ponthatára 442 pontra emelkedett a tavalyi 422-ről, a programtervező informatikus képzésen maradt a 385 pontos határ, míg a nemzetközi gazdálkodás szakra idén 450 ponttal lehetett bekerülni. A kereskedelem és marketing képzésen 439 pont lett az idei ponthatár, ami 20 ponttal magasabb a 2025-ös ponthatárnál.Ugyan a Corvinuson idén is extrém magas pontszámok kellettek a bejutáshoz, hiszen 477 ponttal lehetett bekerülni az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzésére. Tavaly erre az állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapszakhoz 478 pont kellett. De idén is kevesebb pont kellett például a gazdaság-és pénzügy-matematikai elemzéshez és az alkalmazott közgazdaságtanhoz is.BME-n és a Pázmányon emelkedtek a pontokEhhez képest a BME legnépszerűbb államilag támogatott, nappali alapképzésein a mérnökinformatikus szak kivételével (itt 355-ről 350 pontra csökkent) mindenhol emelkedtek a ponthatárok:a gépészmérnöki szakon 340-ről 364 pontraa villamosmérnöki képzésen pedig 358-ról 365 pontra.A legtöbb pont idén is az építészmérnöki szakhoz kellett, ahol a tavalyi 392-ről kereken 400-ra ugrott a ponthatár.Hasonló volt a helyzet a Pázmányon is, melynek a legnépszerűbb államilag támogatott, nappali alapképzésein pedig – a pszichológia kivételével – mindenhol emelkedtek a ponthatárok. Igaz pszichológián némileg csökkent a ponthatár (474-ről 462 pontra), a többi népszerű képzésen viszont több pont kellett a bejutáshoz: a nemzetközi tanulmányok 430-ról 433-ra, a kommunikáció- és médiatudomány 408-ról 418-ra, a gazdálkodási és menedzsment pedig 354-ről 398 pontra nőtt a ponthatár. A legjobban a Pázmányon gyógypedagógián emelkedett a ponthatár, hiszen a tavalyi 255 után idén 399 pont kellett a bekerüléshez.Azzal kapcsolatban, hogy mi jön a ponthatárhúzás után, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:Mi jön a ponthatárhúzás után?Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.