Mielőtt elindulnak a felvételi ponthatárok kihirdetésére váró visszaszámlálások, sok jogásznak készülő diákot foglalkoztat a kérdés: vajon idén több vagy kevesebb pont kell majd a bejutáshoz? A válasz természetesen csak a ponthatárhúzáskor derül ki, de a jelentkezési adatok, a meghirdetett férőhelyek száma és az idei érettségikről érkező visszajelzések alapján már most lehet következtetéseket levonni.Nem változott a férőhelyek számaA ponthatárok alakulását elsősorban három tényező befolyásolja: hány hallgatót vehetnek fel az egyetemek, hányan jelentkeznek a képzésre, illetve milyen pontszámokat érnek el a felvételizők. A jogászképzés esetében az első tényező idén biztos nem mozdítja el a ponthatárokat. Az állami ösztöndíjas férőhelyek száma ugyanis gyakorlatilag változatlan maradt az előző évhez képest.Így alakulnak idén a férőhelyek az egyetemek jogi képzésterületein a Felvi adatai alapján:Miskolci Egyetem: 198 főSzéchenyi István Egyetem: 167 főPécsi Tudományegyetem: 164 főDebreceni Egyetem: 155 főSzegedi Tudományegyetem: 114 főELTE ÁJK: 91 főKároli Gáspár Református Egyetem: 90 főPázmány Péter Katolikus Egyetem: 90 főA tavalyi adatokkal összevetve jól látszik, hogy egyetlen intézmény esetében sem történt változás, így a férőhelyek száma önmagában nem indokolna sem jelentősebb emelkedést, sem látványos csökkenést a ponthatárokban.A jogászképzés továbbra is a legnépszerűbbek között vanÉrdemes azt is megjegyezni, hogy a tavalyi népszerűségi listához hasonlóan idén is a negyedik legnépszerűbb osztatlan, nappali tagozatos képzés lett a jogi. Az országos jelentkezőszámok alapján ugyanakkor szinte teljes stagnálás látható. Míg 2025-ben 2655-en jelölték meg első helyen a jogászképzést, addig idén 2653-an. Az összes jelentkezés száma 6853-ról 6763-ra csökkent. Ez azt jelenti, hogy az első helyes jelentkezők száma mindössze két fővel, az összes jelentkezés száma pedig 90-nel változott, ami országos szinten elenyésző különbség.Bár országosan alig változott a jelentkezők száma, az egyes intézmények között már jelentősebb mozgásokat láthatunk. Az első helyes jelentkezők száma egyetemenként így alakult:ELTE ÁJK: 844 főről 784 főre csökkent (-60 fő)PPKE JÁK: 579 főről 620 főre nőtt (+41 fő)Debreceni Egyetem ÁJK: 277 főről 282 főre nőtt (+5 fő)KRE ÁJK: 277 főről 239 főre csökkent (-38 fő)SZTE ÁJTK: 251 főről 274 főre nőtt (+23 fő)PTE ÁJK: 183 főről 204 főre nőtt (+21 fő)Széchenyi István Egyetem DFK: 142 főről 151 főre nőtt (+9 fő)Miskolci Egyetem ÁJK: 105 főről 99 főre csökkent (-6 fő)Továbbra is az ELTE maradt a legnépszerűbb jogi kar, ugyanakkor egy év alatt 60 fővel kevesebben jelölték meg első helyen. Hasonlóan csökkent a Károli iránti érdeklődés is.Ezzel szemben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre 41-gyel többen jelentkeztek első helyen, mint tavaly. Emelkedett a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és kisebb mértékben a Debreceni Egyetem első helyes jelentkezőinek száma is.Eötvös Loránd TudományegyetemCsik VeronikaAz érettségi eredményei dönthetnekHogy végül hány pont kell majd a jogászképzésre való bekerüléshez, azt jelentős részben az idei érettségik eredményei határozzák meg.A legtöbb jogi karon a történelem kiemelt szerepet játszik a pontszámításban. Az ELTE-n, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen a történelem mellett a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a filozófia vagy egy idegen nyelv eredménye vehető figyelembe.A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Széchenyi István Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen ugyanezek közül a tárgyak közül választhatnak a jelentkezők, de nem kötelező a történelem eredményéből számolni a pontokat.A figyelembe vett tárgyak közül legalább egyből emelt szintű érettségit kellett tenni, a legmagasabb pontszámokra pályázó diákok közül pedig sokan két emelt szintű vizsgát is vállaltak.Bár az idei vizsgák hivatalos eredményeit még nem tették közzé, az Eduline által megkérdezett diákok visszajelzései alapján a történelem emelt szintű írásbeli kifejezetten jól sikerülhetett. Többen arról számoltak be, hogy a feladatok barátságosak voltak, kevés lexikális tudást kértek számon, és elsősorban a szövegértési készségekre helyezték a hangsúlyt.A magyar emelt szintű érettségi már megosztóbbnak bizonyult. Egyes diákok szerint a feladatok váratlanok voltak, és az időkeret is szűkösnek volt, míg mások kifejezetten könnyűnek érezték a vizsgát.A legnehezebbnek az emelt szintű matekérettségit tartották a megkérdezettek. Többen arról számoltak be, hogy a feladatsor láttán pánikba estek, és a vártnál gyengébb eredményre számítanak. Az angol emeltről összességében pozitív visszajelzéseket kapott, bár többen a hallott szövegértési rész gyors tempójára panaszkodtak.Számoljátok ki a pontjaitokat!Nem tudjátok, hogy az érettségi eredményeitekkel és a többletpontjaitokkal hány felvételi pontot szerezhettek? Használjátok az Eduline felvételi pontszámkalkulátorát, amellyel néhány perc alatt kiszámolhatjátok, hogy mekkora eséllyel pályáztok az általatok kiválasztott szakokra.Milyen ponthatárokra lehet számítani?A jogászképzéseken az elmúlt években több helyen is emelkedtek a ponthatárok.2025-ben a jogászképzések többségén emelkedtek a ponthatárok a megelőző évhez képest:Debreceni Egyetem: 434 pont (+3 pont)Eötvös Loránd Tudományegyetem: 479 pont (+3 pont)Károli Gáspár Református Egyetem: 445 pont (+9 pont)Miskolci Egyetem: 402 pont (+30 pont)Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 469 pont (+2 pont)Pécsi Tudományegyetem: 417 pont (-4 pont)Széchenyi István Egyetem: 420 pont (+26 pont)A legnagyobb emelkedést a Miskolci Egyetem és a Széchenyi István Egyetem produkálta, ahol egy év alatt 30, illetve 26 ponttal nőtt a bekerülési küszöb. Ezzel szemben a Pécsi Tudományegyetemen négy ponttal csökkent a ponthatár, míg a Szegedi Tudományegyetemen változatlan maradt.Az idei felvételi adatok alapján ugyanakkor nem látszik olyan tényező, amely országos szinten jelentős ponthatármozgást okozna. A jelentkezők száma szinte pontosan megegyezik a tavalyival, az állami ösztöndíjas férőhelyek száma pedig változatlan maradt.A jelentkezők adatai alapján az ELTE-n és a Károlin akár stagnálhatnak vagy enyhén csökkenhetnek a ponthatárok, mivel mindkét intézmény kevesebb első helyes jelentkezőt vonzott, mint tavaly. Ezzel szemben a Pázmányon, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen a növekvő érdeklődés kisebb emelkedést eredményezhet a ponthatárokban.Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűenJúlius 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.