A végrehajtói rendszer 1994-ben történt profitérdekeltté történő átalakításától kezdődően fogja vizsgálni a folyamatok működését az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága – tartalmazza a bizottságnak a testület szerdai Budapesten megtartott ülésén elfogadott munkaterve.
Ugyanakkor a vizsgálat során a végrehajtói szervezet 2015-ös és 2021-es strukturális átalakítására fókuszál a testület. Továbbá az elfogadott szöveg hivatkozik a Schadl–Völner-ügyre is, mint egy olyan szimbolikus esetre, ami felszínre hozta a végrehajtói tevékenység működésének visszásságait.
Nemet mondtak Toroczkai javaslatára
Toroczkai László (Mi Hazánk), a bizottság elnöke, azt is fontosnak tartotta volna, hogy a bizottság vizsgálata terjedjen ki a végrehajtási lavinát elindító devizahitelezés gyakorlatának egészére, ám a Tisza párt képviselői ezt elutasították. Kiss Máté Zsolt (Tisza) felhívta a figyelmet arra, hogy erre nincs mandátuma a bizottságnak. Ugyanis ez a testületet létrehozó országgyűlési határozatban nem szerepel.
A tervezet elfogadásakor egyedül a Fidesz és a KDNP képviselői tartózkodtak. Ezt Balla György (Fidesz) azzal indokolta, hogy korábban javasolta: egy személyt, a vegzálás látszatának elkerülése érdekében csak egy alkalommal hallgathasson meg a testület, ám ezt a Tisza párt és a Mi Hazánk képviselői elutasították.
