Közleményben reagált kedden a Budapesti Operettszínház főigazgatója, miután a társulat több mint ötven tagja nyílt levélben jelentette be, hogy a színház vezetése az Orbán János Dénes-ügy miatt elveszítette bizalmukat.Kiss-B. Atilla azt írta, megérti a felháborodást, de párbeszédre kéri a dolgozókat, mondván, ő is partner a közös gondolkodásban. Abba viszont nem szeretne belenyugodni, hogy a vezetés elvesztette a társulat bizalmát. „Ebbe a kijelentésbe én nem szeretnék beletörődni, és nem gondolom, hogy egy ilyen nehéz, embert próbáló helyzetben nekünk most egymás ellen kellene harcolnunk, már csak azért sem, mert tudom azt is, hogy a helyzetnek ez az eszkalációja nem minden munkatársunk kedve szerint való”.Reagált arra a felszólításra is, hogy határolódjon el Orbán János Dénestől és dr. Rózsás Péter ügyvezető igazgatótól. „Álláspontom szerint különbséget kell tegyünk Orbán János művészi teljesítménye és az operettkultúráért kifejtett tevékenysége, valamint az általa más szervezettel kötött megkérdőjelezhető szerződései között. Az előbbiek kapcsán nincs miért, viszont az esetlegesen etikátlan, joggal megütközést keltő szerződéseitől természetesen éppúgy elhatárolódom, mint Ti” – írta, hozzátéve, Orbán János Dénes ügyében KMTG-vel kötött szerződések kapcsán történt feljelentés, „melyek tartalmáról a Budapesti Operettszínháznak nem volt tudomása, azokraráhatással nem bírt, s azokkal közösséget nem vállal.”Kiss-B. azt is írta, az ügyvezető igazgató színházban végzett munkájávalkapcsolatban nem merült fel kifogás, ő pedig, mint főigazgató csak ezt értékelheti. Az ügy miatt szerinte valóban visszatetsző, hogy Rózsás az Operettszínháznak és a KMTG-nek is az ügyvezetője, de előbb dolgozott a színházban, minthogy aKMTG ügyvezetője lett, „amiről én csak utóbb szereztem tudomást.”A társulat nyílt levelében azt írta, nem tartják elfogadhatónak, hogy „miközben a társulattól forráshiányra hivatkozva vontak meg bemutatókat és előadásokat, a vezetés komoly energiát fordított egyetlen külsős szerző százmilliós nagyságrendű projektjeire”. Kiss-B. szerint ez nem pontosan fedi a valóságot, mondván, ezeket a komoly energiákat nem ő mozgósította ezeket az energiákat, hanem az előző kormány, amikor a 2023-as évet a magyar operett évévé nyilvánította.„Mindezekhez én a Budapesti Operettszínház képviseletében azzal kapcsolódhattam, hogy egy állami intézmény vezetőjeként a kormányzati kultúrpolitika végrehajtására vállalkoztam, megtiszteltetésnek és egyben természetesnek is véve, hogy ebben a mi színházunknak komoly szerep jut.” Kiemelte azt is, hogy Orbán János Dénes darabjaira a költségeket sikeres pályázatokkal nyerték el, ezek felhasználásában nem volt mozgástere.Orbán János Dénesnek a választás előtti évben több százmillió forintot fizetett a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) olyan művek felhasználási jogaiért, amelyek közül több a Budapesti Operettszínház repertoárján is szerepel. Mindezt úgy, hogy Orbán János Dénes a KMTG szakmai vezetője.Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter még múlt héten számolt be arról, hogy még 1,3 milliárd forintot fizettek volna Orbán János Dénes műveiért, „a támogatást Hankó Balázs minisztériuma ítélte meg a KMTG-nek”. A miniszter szerint felvették a kapcsolatot az érintett állami céggel, és a teljes 1,3 milliárd forintnyi támogatást vissza tudták szerezni, és további vizsgálatokat folytatnak.Orbán János Dénes csütörtökön bejelentette, visszavásárolná a műveit, szerinte ezzel visszaállítható az eredeti állapot. Tarr Zoltán szerint azonban „ez a kormány már nem az a kormány, amelyik háttéralkukkal intézi ügyeit.” Orbán János Dénes ügyéről részletesen ebben a cikkben írtunk.