Marcus Aurelius római császár idejéből származó katonai tábor maradványait azonosították Nagysurányban, egy tervezett ipari park területén. A tábort feltehetőleg a markomann háborúk alatt használták, vagyis csaknem 1900 éve – írja az MTI.

A markomann háborúk időszámításunk szerint 166 és 180 között zajlottak a Római Birodalom, valamint az annak északi határán élő germán és szarmata népek között. A most feltárt leletek arra engednek következtetni, hogy a mai Nagysurány területén germán törzsek és rómaiak közötti csaták zajlottak. A régészek még mészárlást is emlegetnek, ugyanis az ásatási helyszínen rengeteg csontvázmaradványt találtak árkokba, kutakba, illetve hamarjában kiásott sírokba temetve.

A maradványok harcokról árulkodnak: törött koponyákat, vágott sebeket, repedt csontokat azonosítottunk. Úgy tűnik, valamiféle mészárlást rendezhettek a germánok, akik megtámadták a rómaiak táborát

– nyilatkozta Michal Cheben, a kutatócsoport egyik vezetője a szlovák SITA hírügynökségnek.

Eddig tizennyolc teljes csontvázat és számos más maradványt hoztak felszínre, amelyek többsége római katonáké lehet. Erre utal, hogy közelükben számos római eredetű tárgyat találtak, köztük lándzsa- és nyílhegyeket, sisakok és páncélok darabjait, övcsatokat, pénzérméket, illetve a római katonákra jellemző szegecses szandálokat. A harci felszerelések mellett mindennapi használati tárgyakra is rábukkantak, például egy baltára és egy dobókockára.