A hét biztonságpolitikai híre: lehet, hogy nem tetszik Trump, de Európa még mindig függ az USA-tólVéget ért az ankarai NATO-csúcs, és örülhetünk: Donald Trump ezúttal egészen visszafogott volt, az amerikai elnök csak Grönlandot akarta megint elfoglalni, viszont nem üzent hadat Spanyolországnak (amely szerinte hálátlan és visszataszító ország, mert nem támogatja Washington Irán elleni kalandját). Az ankarai csúcs egyszerűsített verzióban valósult meg, másfél naposra rövidítették a korábban jóval hosszabb és több komoly tárgyalásnak helyszínt adó találkozót. Jövőre valószínűleg nem is lesz NATO-csúcs – Albániában rendezték volna –, így el lehet kerülni az esetleges összeveszést Trump és az európaiak között.Trump már régóta bontogatja a NATO-t, és ezzel elérte, hogy jelentős mértékben csökken a bizalom az Atlanti-óceán két partján állomásozó szövetségesek között. Európa ennek – és természetesen az Ukrajna elleni orosz agresszió – hatására maga is elkezdett erőltetett ütemben fegyverkezni, de ahogy az a Deutsche Welle elemzéséből is kiderül, még mindig erősen rá van utalva az USA védőernyőjére.A legnagyobb elmaradás a rakéták és harci repülők terén tapasztalható: az európaiak még csak próbálkoznak azzal, hogy kifejlesszék az amerikai Patriot légvédelmi rakéták és Tomahawk manőverező robotrepülők, valamint az F-35-ös csapásmérő gépek változatait. Amíg ezt nem sikerül megvalósítani, addig az európaiak abban bíznak – joggal –, hogy az üzleti számítások segíthetnek: Németország – a Rheinmetall és a Lockheed Martin – például megállapodást írt alá arról, hogy Németországban közösen gyártanak majd ATACMS rakétákat, s ezzel lehetővé válik az európai készletek feltöltése is.Németország közben korszerűsíti a Diehl cég által kifejlesztett IRIS-T közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerét. Az IRIS-T Ukrajnában már hadrendben van, maximális hatótávolsága 40 kilométer, működési magassága pedig 20 kilométer. Az IRIS-T SLX, amely várhatóan 2029-től lesz elérhető, 30 kilométeres magasságban 80 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik majd.Már megindult az Európai Nagy Hatótávolságú Csapásmérő (ELSA) projekt megvalósítása is, melynek keretében hat állam, köztük Franciaország, Németország és Nagy-Britannia, többféle olyan eszközt fejleszt ki, amelyek 500-2000 kilométer között képesek megsemmisíteni a célokat. Viszont itt legfeljebb a 2030-as évek közepén várható valós eredmény. Ha minden igaz, akkor emellett a tervek szerint a 290 műholdból álló IRIS2-rendszer lesz az, amely Európában kiválthatja az amerikai műholdas internetszolgáltatást, a Starlinket: a rendszer legkorábban 2030-ban állhat fel.Azért is nehéz csupán kijelentő módban beszélni az európai védelmi fejlesztésekről, mert nem minden fontos terv valósul meg. Meghiúsult például a hatodik generációs vadászgépek megépítését célzó multinacionális projekt, a FCAS. A kudarc oka az volt, hogy a német és a francia kormány képtelen volt megegyezni a munkamegosztásról és a technológiai részletekről. https://www.youtube.com/watch?v=_SkZshh5WVUTomahawk-rakéta indításaAustralian defence/AFP