A franciák elődöntben látott sebezhetősége és ötlettelensége az addig lejátszott mérkőzéseik alapján sem volt elképzelhetetlen, még ha sokaknak úgy tűnhetett is. A korábbi ellenfelek remekül rávilágítottak az összes erősségükre, a spanyol volt az első olyan rivális, amelyik tartósan ki tudta mozgatni a komfortzónájából Didier Deschamps csapatát.

A franciák Irak ellen megmutatták, hogyan tudják lehengerelni a gyengébbet, Paraguay ellen pedig azt, hogy a bunkerezéssel szemben sem jönnek zavarba. A svédek ellen láthattuk, hogy a Graham Pottertől megszokott folyamatos szerkezeti váltásokat is milyen jól kezelik, Norvégia és Marokkó ellen pedig azt is bizonyították, hogy kevés helyzetből egy jó csapat ellen is tudnak gólokat szerezni – az utóbbi két mérkőzésen 4,57 xG-re rúgtak hat gólt. A probléma ott kezdődik, hogy a norvégok tartalékosan álltak fel ellenük, és a marokkóiak szintén nélkülöztek számos kulcsjátékost. Nem volt a védelemben egy labdabiztos ballábas középhátvéd Aguerd személyében, aki segítette volna a labdakihozatalokat, és nem volt Abde és Saibari sem, akik Brahim Díaz passzaiból meg tudtak volna indulni a kontráknál.

ANP via Getty Images Michael Olise, Kylian Mbappé és Desire Doue.