Három évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy az Európai Unió komolyan felveszi a harcot a növényvédő szerek ellen. Az uniós polgárok mintegy 40 százaléka aggódott amiatt, hogy ezek az anyagok az élelmiszerekbe is bekerülnek, miközben több mint egymillió ember követelte a fokozatos kivezetésüket (például polgári kezdeményezésekben). Az Európai Parlament pedig egy olyan kötelező érvényű javaslatról készült szavazni, amely 2030-ig a felére csökkentette volna a növényvédő szerek használatát a 2015–2017-es átlaghoz képest.2026-ra azonban teljesen megfordult a helyzet. Az EU végleg letett a kötelező, 50 százalékos csökkentésről, az Európai Bizottság pedig a vállalatokra nehezedő szabályozási terhek csökkentésére hivatkozva már azt fontolgatja, hogy a legtöbb növényvédő szer engedélyét határozatlan időre meghosszabbítja.A lazítás ellen, több civil szervezet is tiltakozik. Manon Rouby, a Pesticide Action Network International munkatársa szerint, ezzel háttérbe szorulna a növényvédő szerek használata és az emberi egészségre gyakorolt hatásuk közötti összefüggés.Az Európai Unió már 2009-ben megpróbálta visszaszorítani a növényvédő szerek használatát: ekkor fogadta el első, fenntartható növényvédelemről szóló irányelvét, mely szerint ezeket a szereket csak végső esetben kellene alkalmazni. Az intézkedések azonban kevés eredményt hoztak. Az Európai Számvevőszék 2020-ban arra jutott, hogy a szabályozás nem érte el a kitűzött célokat. Ez vezetett oda, hogy az Európai Bizottság 2022-ben előterjesztette, majd 2023-ban szavazásra bocsátotta azt a javaslatot, amely kötelezően 50 százalékkal csökkentette volna a növényvédő szerek használatát.Ennek ellenére az Európai Unió ma is a világ tíz legnagyobb növényvédőszer-felhasználója közé tartozik. Igaz, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslései szerint a felhasználás 2015-höz képest közel ötödével, 18 százalékkal csökkent.Ez persze nem általános: 2024-ben több uniós országban is több növényvédő szert adtak el, mint a 2015–2017-es bázisidőszak átlagában. Bulgáriában és Ausztriában az értékesítés mintegy negyedével emelkedett, míg Észtországban, Lettországban és Litvániában ennél kisebb növekedést mértek.Hektáronkénti növényvédőszer-felhasználás (kg). Az EU-ban csökken a felhasznált növényvédőszerek mennyisége, de még így is az egyik legnagyobb globális fogyasztó.FAO 2016Ezzel szemben 20 uniós tagállamban csökkent az eladott növényvédő szerek mennyisége. A legnagyobb visszaesést Olaszország érte el, ahol 33 százalékkal kevesebb növényvédőszert értékesítettek.Árnyalja a képet, hogy miközben a 2024-es összesített növényvédőszer-eladások 14 százalékkal elmaradtak a 2015-ös szinttől, az előző évhez képest 8 százalékkal nőttek. Ez volt az az időszak, amikor a kötelező csökkentési cél még napirenden volt.Lindsey Hendricks-Franco, az Ecologic Institute ökologusa szerint a növényvédő szerek értékesítése valószínűleg akkor sem esett volna vissza 50 százalékkal, ha elfogadják a kötelező csökkentést, de minden bizonnyal „a jelenlegi trendnél nagyobb mértékben” csökkent volna.Éppen ami számítana, az nem csökkentAz emberek és környezet egészségére nézve különösen aggasztó, hogy a 2014 és 2024 közötti évtizedben kisebb volt a visszaesés a különösen veszélyes növényvédő szerek körében. 2024-re, a legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint, ezeknek a veszélyes anyagoknak az értékesítése összesen 27 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A növekedést különösen Spanyolország, Lengyelország, Magyarország, Litvánia és Szlovákia eladásainak emelkedése hajtotta.Ezek közé az anyagok közé tartozik a glifozát is, az egyik legvitatottabb növényvédő szer, amelyet több kutatás is összefüggésbe hozott a rák kockázatával és a vetéléssel. Miközben az EU szerint a veszélyes növényvédő szerek használata csökkent, a glifozát értékesítése 2015 és 2024 között több mint 44 százalékkal nőtt.Hazánkban nem igazán a növényvédő szerek mennyisége, inkább a használt szerek típusa jelenti a problémát. Hazánk, több európai országhoz hasonlóan, a permetezések több mint negyedében olyan növényvédő szereket használ, amiket a tudomány rendkívül károsnak ítél, veszélyeztetik a környezetet és az emberek egészségét is.Káros növényvédő szerek aránya az EU tagállamok felhasználásábanEurostat, 2026Mekkora kockázatot jelentenek a növényvédő szerek?A növényvédő szerek értékesített mennyisége önmagában keveset árul el arról, mekkora veszélyt jelentenek az emberi egészségre vagy a környezetre. Az ugyanis önmagában nem veszi figyelembe az egyes szerek toxicitását és a természetbe jutott mennyiség hatását. A növényvédő szereket ugyanakkor számos kutatás összefüggésbe hozza a biodiverzitás csökkenésével, miközben egyes készítmények különösen károsak a halakra és más élőlényekre is.Az ENSZ 2022-es jelentése szerint, amikor ezek a vegyszerek a talajba vagy a felszín alatti vizekbe jutnak, súlyosan károsítják a méheket, a madarakat és a vízi élővilágot. Emellett számos európai folyóban a kimutatható növényvédőszer-maradványok koncentrációja jóval meghaladja az EU által 2000 óta, az egyes hatóanyagokra meghatározott biztonságos határértékeket.Folyók aránya (%) melyekben a növényvédő szerek koncentrációja túllépi a biztonságos határértéket (2018-2023)European Environment Agency, 20242023-ban mindössze Litvánia és Szlovénia számolt be arról, hogy a folyók növényvédőszer-szennyezettsége a javasolt határértékek alatt maradt. A legnagyobb javulást Svédország érte el: míg 2018-ban – amely az első, a legtöbb uniós ország esetében összehasonlítható adatokat tartalmazó év volt – a szermaradványok koncentrációja még a megengedett érték kétszerese volt. Öt évvel később már csak 7 százalékkal haladta meg a határértéket.Ugyanebben az időszakban Dániában, Lettországban és Magyarországon nőtt leginkább a növényvédőszer-maradványok koncentrációja a folyókban. Ezt a listát ráadásul Magyarország vezeti. 2018-ban még a folyók 40 százalékában volt magasabb a növényvédő szerek koncentrációja az ajánlott határértéknél. Ez a probléma 2023-ra már a folyók 80 százalékát érintette.Miért bukott el az 50 százalékos csökkentési javaslat?Annak ellenére, hogy 27 uniós tagállamból 19-ben már a környezet és az emberi egészség védelmét szolgáló növényvédőszer-határértékeket is túllépték, az Európai Parlament 2023 novemberében leszavazta azt a javaslatot, amely 2030-ig a felére csökkentette volna a növényvédő szerek használatát.A javaslatot 299 képviselő ellenezte, míg 207-en támogatták. Az elutasítók között a Zöldek és több baloldali frakció is ott volt, szerintük ugyanis a végleges szöveg több kulcsfontosságú ponton túlságosan felpuhult.„Egyszerűen nem volt olyan szöveg, amelyet jó lelkiismerettel meg tudtunk volna szavazni” – írta akkor kiadott közleményében Sarah Wiener osztrák zöld párti európai parlamenti képviselő. Hozzátette: a javaslat különösen a közegészség, a biodiverzitás védelme és a gazdálkodók támogatása terén volt rendkívül gyenge.A szavazás óta az Európai Bizottság fókusza is megváltozott. A növényvédő szerek visszaszorítása helyett egyre inkább a vállalatokra nehezedő bürokratikus terhek csökkentését helyezi előtérbe. Ennek részeként 2025 végén olyan javaslatot terjesztett elő, amely szerint a legtöbb növényvédő szer engedélyét automatikusan meghosszabbítanák, vagyis az első engedélyezési időszak lejárta után nem vizsgálnák felül újra a biztonságosságukat.Hendricks-Franco szerint ez azt jelenti, hogy „a kockázatos növényvédő szerek tovább maradnak a piacon”, és az EU ezzel azt az üzenetet közvetíti, hogy „az egészségügyi kockázatok már nem számítanak sürgető problémának”.Az Európai Bizottság ezzel szemben azzal érvel, hogy a szabályozási terhek csökkentése megkönnyíti az alacsony kockázatú növényvédő szerek piacra jutását. Eva Hrncirova, a Bizottság szóvivője szerint ez elősegíti az átállást „a veszélyesebb vegyi anyagokról a biztonságosabb alternatívákra”.A cikk az EDJnet európai adatújságírói együttműködés keretein belül készült. Közreműködött Ana Munoz Padros (DeutscheWelle), Moravecz Kata (EUrologus).