A kétéltűek, köztük a békák helyzete világszerte és hazánkban is kritikus. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai alapján ők jelentik a Föld egyik legveszélyeztetettebb állatcsoportját. A populációk drasztikus csökkenésére elsősorban az élőhelyek elvesztése és a klímaváltozás van a legnagyobb hatással.
A tavaszi aszály miatt számos nemzeti park és természetvédelmi szervezet számolt be a békapopulációk csökkenéséről. Ebben az esetben pedig nem pár száz, hanem több ezer, helyenként tízezer példány eltűnéséről beszélhetünk. Élő- és szaporodóhelyeik megcsappantak, a forgalmas utakon való átkelés pedig még tovább nehezíti az életüket, életben maradásukat. Az imént említett problémák a gőtékre és szalamandrákra éppúgy igaz, mint a békákra. Egyénileg sokat tehetünk értük, de összefogva tudjuk igazán a segítségünket adni.
Egy maroknyi csapat összefogása több ezer életet mentett
A salgótarjáni Békamentő Csapat és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság égisze alatt az idei év kora tavaszán kiépített egy békaterelő ponyvasort a 2303-as mellékút mentén Vízválasztón.
A tél végi napokban nagy erejű enyhülés kezdődött az időjárásban, ami hatással volt a természetre. A téli hónapokat hibernálva töltő kétéltűek többsége ébredezni kezdett. Búvóhelyeikről – földalatti üregek, gyökerek – fokozatosan előbújtak és ösztönszerűen vándorolni kezdtek a közeli, illetve távolabbi állóvizek felé.
