A sportvilág sokáig a lelkierő romantizált képére épült: a fájdalom elviselése, a „nem adom fel” mentalitás és a határok folyamatos kitolása számított az igazi bajnoki hozzáállásnak. Az elmúlt években azonban egyre több élsportoló kezdte el lebontani ezt az ideált, és kimondani azt, amiről korábban alig esett szó: a mentális egészség ugyanolyan sérülékeny, mint a test, és legalább annyira védelemre szorul. Fejes Dóra sportpszichológussal beszélgettünk.
Alysa Liu, Simone Biles, Naomi Osaka vagy Michael Phelps más és más sportágakban jutottak a csúcsra, történeteik mégis ugyanabba az irányba mutatnak. Mindannyian olyan helyzetekről beszéltek nyíltan, amikor a versenyzés helyett a visszalépést választották, mert a teljesítmény mögött olyan belső terhek halmozódtak fel, amelyek már nem tették lehetővé a biztonságos folytatást. Ezek a döntések sokszor heves nyilvános vitákhoz vezettek, ugyanakkor új korszakot is nyitottak: a mentális egészséggel foglalkozni nem gyengeség, hanem a hosszú távú sportkarrier egyik kulcsa lett.A sportpszichológia szerepe ezzel párhuzamosan látványosan felértékelődött. Ma már nem csupán a teljesítmény fokozásáról szól, hanem arról is, hogyan lehet megelőzni a kiégést, kezelni a szorongást, és hogyan tud egy sportoló egészséges önképpel jelen lenni folyamatos nyomás alatt is. https://hvg.hu/elet/20250320_szilagyi-aron-penge-podcast-interju-mentalis-felkeszules-ebxA kérdés nem az, hogy elég erős vagy-e, hanem az, hogy hogyan tudsz hosszú távon stabil maradni egy olyan rendszerben, amely folyamatosan extrém elvárásokat támaszt. Fejes Dóra sportpszichológussal arról beszélgettünk, hogyan írja át az élsport világát a felismerés: a mentális egészség a hosszú távú teljesítmény egyik alapja.
