„Be kell csukni Oroszország előtt az ajtót” – mondta Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter az Egyensúly Intézet által rendezett Budapest Energy and Security Talks konferencián tartott panelbeszélgetésen. A volt vezérkari főnök úgy érzi, hogy a magyar kormány részéről az elvesztett bizalom visszaépítése céljából indokolt bocsánatot kérni a NATO-tól, valamint Svédországtól és Finnországtól, utóbbi országok NATO-csatlakozását ugyanis az Orbán-kormány elhúzta.A számtalan külföldi meghívottal zajló nemzetközi konferenciát egy héttel az ankarai NATO-csúcs után rendezték, ami így bőségesen adott beszédtémát a jelenlévőknek. A törökországi találkozón a szövetség tagjai megerősítették a NATO kollektív védelemre vonatkozó ötödik cikkelyét és Ukrajna támogatását. https://hvg.hu/360/20260708_az-egyseg-bizonyitasa-az-ankarai-csucs-legfontosabb-feladataA nyílt konfrontáció pedig Ankarában annak ellenére is elmaradt Amerikával, hogy Donald Trump elnök az európaiakkal szembeni elégedetlenségének adott hangot érkezésekor. Helyette Ankarában védelmi iparról, képességfejlesztésről és beszerzésekről egyeztettek, valamint megerősítették a szövetség tavaly Hágában tartott csúcsán tett vállalását, amely szerint 2035-ig mindenki a GDP 3,5 + 1,5 százalékára tornázza fel a védelmi kiadásait.Ruszin-Szendi Romulusz erről azt mondta ma, hogy túl magas az öt százalék a magyar gazdaság jelenlegi állapotához képest, amire többek között az EU-s pénzek jelenthetnek megoldást. Magyar Péter erről azt mondta Ankarában a HVG-nek adott interjújában, hogy a hágai vállalást teljesíteni fogják, de az évtized vége előtt nem tart kivitelezhetőnek érdemi emelést a jelenlegi két százalékhoz képest. https://www.youtube.com/watch?v=vNGmBh9bn4I&time_continue=1&source_ve_path=NzY3NTg&embeds_referring_euri=https%3A%2F%2Fwww.google.com%2Fsearch%3Fq%3Dhvg%2Bnato-cs%25C3%25BAcs%26rlz%3D1C1GCEA_enHU1126HU1126%26oq%3Dhvg%2Bnato-cs%25C3%25BAcs%26gs_lcrp%3DEgZjaHJvbWUyBggAEEHiggyétek el, én nagyon sok pénzt el tudnék költeni a haderőre, mint minden védelmi miniszter, de ez nem az az idő. Meg kell találni, hogy hogyan lehet a legjobban felhasználni a pénzt– mondta most a magyar honvédelmi miniszter. Emlékeztette arra is a hallgatóságot, hogy az előző magyar kormány az egyik legnagyobb összegű EU-s SAFE védelmi hitelt akarta lehívni sikertelenül, de meglátása szerint ők nem tudták, mire költsék.A magyar honvédelmi miniszter megkísérelt egy poént is elsütni, amikor azt magyarázta, hogy Magyarországnak nem kell haditengerészet, mert nincs tengere, s hozzátette: „még”. A katonák közt klasszikus humor azonban nem váltott ki önfeledt kacajt a túlnyomórészt a térség országaiból érkező vendégek körében.A hadiipar és a védelmi beszerzések kapcsán azt mondta, hogy továbbra is Európa lesz a fő partner, és aminek csak lehetséges, annak a gyártását Magyarországra kell hozni. Beszélgetőtársa, Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter szerint első lépésként gazdasági növekedést kell elérni, és visszaállítani a jogállamot, meg a piaci versenyt. „Az öt százalékos védelmi kiadás nagy lépésnek tűnik, de ennek nem kell szükségszerűen fájdalmasnak lennie – ez lehetőség is, hisz ebből 1,5 százalék kettős felhasználású dolgokra is mehet, amik békeidőben a civileknek is jók” - mondta Tanács.Javier Colomina, a NATO politikai és biztonságpolitikai ügyekért felelős főtitkárhelyettese Magyarországnak a NATO-hoz való hozzájárulását méltatta, majd kiemelte Magyar Péter ankarai belépőjében mondottakat, melyben a miniszterelnök Oroszországot agresszornak, Ukrajnát pedig áldozatnak nevezte. Mészáros Krisztián, a Külügyminisztérium multilaterális ügyekért felelős államtitkára szerint Magyar kijelentése annak kontextusa miatt volt meghatározó a nemzetközi térben is. Emlékeztetett, hogy Ukrajnával zajlik a békülési folyamat. Magyar Péter egyébként beszélt Ankarában az ukrán elnökkel, s csúcstalálkozót is kilátásba helyeztek.Colomina főtitkárhelyettes sikerként könyvelte el az ankarai csúcsot, mely szerinte a gondolkodásmód megváltozásáról szólt. Noha ezt a legtöbb szakértő nem így látja, ahogy a sajtóvisszhangból sem ez jön le, szerinte Ankara mérföldkőnek tekinthető. Indokolta ezt azzal, hogy lényegében mindenki rábólintott a „NATO 3.0” néven futó koncepcióra, ami a többpólusú világrendben elsősorban Európára testálná a saját védelmét. Levent Gümrükcü, török külügyminiszter-helyettes erről azt mondta, hogy a NATO ismét adaptálódik. Most az amerikai függés csökkentését követeli meg a korszellem. https://hvg.hu/360/20260709_reuters-itt-a-tisza-kormany-elso-hitelessegi-tesztjeBorítóképünkön Ruszin-Szendi Romulusz látható egy korábbi eseményen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oklevélátadóján 2026. július 3-án. Fotó: HVG / Cabrera Martin