A Tisza Párt által kezdeményzett, hétfőn megszavazott alkotmánymódosítás egyik legvitatottabb pontja lett az, amely szerint nem választható, aki összesen már 12 évig betöltött képviselői megbízatást vagy már háromszor megválasztották.Az Alaptörvény egy másik új bekezdése pedig ezentúl külön veszi az országgyűlési képviselők választását az európai parlamenti, az önkormányzati képviselői és polgármesteri választásoktól. Mindezeket ugyanis a jelenleg hatályos szöveg egyben kezeli, így a különválasztás nélkül a korlátozás utóbbiakra is vonatkozna.A szétválasztás felhívja a figyelmet egy nem elhanyagolható problémára:ha az országgyűlési mandátumok korlátozása indokolt, akkor miért nem indokolt az európai parlamenti képviselői, önkormányzati képviselői és polgármesteri mandátumok korlátozása?A Tisza érve a mandátumkorlátozás szükségessége mellett nagyjából annyi, hogy a törvényhozásban folyamatos vérfrissítésre van szükség, meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy folyamatosan új emberek, új nézőpontok kaphassanak szerepet. Ha még el is fogadnánk, hogy ez az érv helytálló vagy önmagában elegendő, nem világos, hogy miért nem alkalmazandó az európai parlamenti képviselői, önkormányzati képviselői és polgármesteri mandátumokra? https://hvg.hu/360/20260701_cikluslimit-ujravalaszthatosag-alkotmanymodositas-a-mandatum-fogsagaban-ebxEgy konkrét példát felvillantva: az alkotmánymódosítás elfogadása után Deutsch Tamás (nyitóképünkön) soha többé nem lesz választható magyar országgyűlési képviselőnek, de bármeddig – amíg bírja és akad párt, amelyik bejuttatja – folyamatosan lehet képviselő az Európai Parlamentben. Deutsch Tamás 2009 óta tagja az EP-nek. A veterán politikus kedvelt szavával élve:Ennyi. https://hvg.hu/itthon/20260622_parlament-kepvisel-kovetkezo-valasztas-indulas-alaptorveny-modositas-harom-ciklus-maximumMegkérdeztük a kormányt, hogy az EP- és az önkormányzati képviselői mandátumok miért maradtak ki a korlátozásból, és tervezik-e ezekre is kiterjeszteni később a törvényt. Nem adtak egyértelmű választ.Az Ön által felvetett kérdések nem szerepelnek az Alaptörvény 17. módosításában– reagáltak. Annyit fűztek hozzá, hogy „az Alaptörvény újraszövegezése egy több hónapos folyamat, amely végleges formáját egy szélesebb körű társadalmi egyeztetést követően nyeri el.”Ebbe akár az is belefér, hogy az alkotmányozási folyamat végére a korlátozás az EP- és önkormányzati választásokra is kiterjed majd.Az itt élő uniós polgárokra is vonatkoznaJogilag nem volna akadálya, hogy a választhatósági korlátozás az EP-képviselői és önkormányzati képviselői választásra is vonatkozzon – legalábbis nem több, mint az országgyűlési mandátumkorlátozás esetében.Az Európai Unió Alapjogi Chartája és az annak vonatkozó részét kibontó irányelv csak annyit rögzít, hogy minden uniós polgár ugyanolyan feltételek mellett választhat és választható az európai parlamenti és helyhatósági választásokon a lakóhelye szerinti tagállamban, mint az adott tagállam saját állampolgárai.Ha Magyarország korlátozná a saját állampolgárainak választhatóságát az európai parlamenti és önkormányzati választásokon, akkor ugyanez a korlátozás vonatkozna a Magyarországon élő és az itteni választáson induló más tagállamok állampolgáraira.Miután a korlátozás érintené a Magyarországon élő uniós állampolgárokat, ez már EU-s szintű ügy lenne. Az uniós polgárok magyarországi választhatósági jogának korlátozása azonban aligha olyan ügy, amiben a Tisza szeretne bármilyen szintű konfliktust vállalni.Megkérdeztük az ügyben az Európai Parlament sajtószolgálatát is, ha válaszolnak, cikkünket frissítjük.Felvethető továbbá, hogy az önkormányzati képviselői és polgármesteri választhatóság korlátozása nehézségeket okozna egyes helyhatóságok működésében. Különösen a kisebb településeken erősen korlátos azoknak a személyeknek a száma, akik képesek és hajlandóak is aktívan részt venni az önkormányzat ügyeinek intézésében. Ugyanez persze érvényes lehet az országgyűlési szintre is. https://hvg.hu/itthon/20260705_torok-gabor-alkotmanymodositas-tisza-hataskorok-onkorlatozas