Sorozás nincs, de a hadkötelezettség nem szűnt meg, sőt, a fegyveres szolgálat megtagadásáért ma is börtön járna. Mozgalom indult a polgári szolgálat – civilek által egykor kiharcolt – intézményének rehabilitálásáért, amiről Orbánék mintha szándékosan megfeledkeztek volna.

A sorozás visszaállításának tiszás tervével (is) riogatott a fideszes propaganda a kampány idején. Bár Magyar Péterék egyértelművé tették, hogy nem áll szándékukban a sorkatonaság újbóli bevezetése, a most induló alkotmányozási folyamat lehetőséget adna a helyzet tisztázására s egyben egy fontos adósság törlesztésére. Annak idején ugyanis, a sorozás 2004-es (nem megszüntetésekor, hanem) felfüggesztésekor a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötte a parlament: megszűnt a fegyveres szolgálat alternatívájaként választható polgári szolgálat lehetősége. Vagyis éles helyzetben ugyanazzal a dilemmával kerülhetne szembe ma is minden hadköteles férfi, mint az 1989-es rendszerváltás előtt: hadkötelezettség esetén, ha akar, ha nem, katonaként kellene szolgálnia.Azért, hogy egy esetleges háborús helyzet – és az ezzel automatikusan élesedő hadkötelezettség – esetén senkinek ne kelljen választania a lelkiismerete és a törvény között, a keresztény Bokor közösség indított kampányt. A kezdeményezést – afféle ökumenikus egyetértésben – több felekezet több vezetője is támogatásáról biztosította; köztük katolikus püspökök (Beer Miklós, Székely János, Varga László, Várszegi Asztrik), valamint Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát mellett Fabiny Tamás nyugalmazott evangélikus püspök, Iványi Gábor metodista lelkész és Darvas István főrabbi.HVG / Túry GergelyA 2010-ben elhunyt (1982-ben a magyar katolikus püspöki kar által a nyilvános papi működéstől eltiltott, 1997-ben Róma által rehabilitált) Bulányi György piarista szerzetes nevével fémjelezett Bokor mozgalomnak súlyos történelmi tapasztalatai vannak arról, mi történik, ha valaki, például az erőszakmentesség jegyében, megtagadja a katonai szolgálatot, vállalva annak az ódiumát, hogy ezzel még a saját egyháza vezetésével is konfliktusba kerülhet. A rendszerváltást megelőző években a csoport tagjai összesen 45 évet töltöttek különböző büntetés-végrehajtási intézetekben a fegyveres szolgálat megtagadása miatt. De nemcsak ők, hanem – a szintén katolikus Regnum Marianum lelkiségi mozgalom mellett – például az adventisták, a pünkösdisták, a nazarénusok vagy Jehova tanúi közül is több százan sínylődtek hasonló okokból az ország különböző börtöneiben.„A polgári szolgálat jogi lehetőségének visszaállítása nem egy nosztalgikus kérés, hanem a magyar jogállamiság egyik hiányzó alapkövének pótlása” – írta Csapody Tamás, a téma kutatója és a kampány egyik kezdeményezője a Szemlélek.hu-n megjelent cikkében.