A régi kertészek számos olyan praktikát alkalmaztak, amelyek generációról generációra öröklődtek. Ezek közé tartozik az a módszer is, amely szerint rozsdás szögeket kellett a gyümölcsfák gyökérzónájába ásni, ha a levelek sárgulni kezdtek. A szokás mögött első pillantásra meglepő elképzelés húzódik meg, de van némi tudományos alapja is – írja az Agroinform.
A levelek sárgulása gyakran a klorózis nevű jelenségre vezethető vissza. Ilyenkor a növény nem jut elegendő vashoz, emiatt a levelek elveszítik élénk zöld színüket, a hajtások fejlődése pedig visszaeshet. Ez különösen meszes talajokon gyakori, ahol a vas ugyan jelen lehet a földben, a növény mégsem tudja megfelelően felvenni.
A régiek úgy gondolták, hogy a hiányzó vas legegyszerűbben vasdarabokkal pótolható. Ezért került sok kertben rozsdás szög, drótdarab vagy más vasból készült tárgy a fák tövéhez. Az elképzelés szerint a rozsda lassan a talajba kerül, ahonnan a gyökerek felvehetik a szükséges tápanyagot.
A módszer hatékonysága azonban erősen korlátozott. A rozsda valóban tartalmaz vasat, ám annak oldódása rendkívül lassú folyamat. Egy-két rozsdás szög nem képes számottevő mennyiségű vasat biztosítani egy gyümölcsfa számára, ezért a javulás vagy nagyon lassan következik be, vagy egyáltalán nem lesz érzékelhető.
