Sulyok Tamás gratulált az Országgyűlés elnökének választott Forsthoffer Ágnesnek 2026. május 9-én – Fotó: Bődey János / TelexÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Az Országgyűlés elnöke, Forshoffer Ágnes villámgyorsan aláírta a hétfő este megszavazott Alaptörvény-módosítást, amely már csak a köztársasági elnök aláírására vár, derült ki az Országgyűlés honlapján megosztott dokumentumból. A dokumentum már hétfő este Sulyok Tamáshoz került, akinek innentől kezdve öt napja maradt eldönteni, hogy kihirdeti-e az Alaptörvény-módosítást, amely megszünteti az ő megbízatását is.A szavazás után megkérdeztük a Sándor-palotát, hogy aláírja-e a köztársasági elnök az indítványt, vagy továbbküldi-e az Alkotmánybíróságnak. „A köztársasági elnök jogköreit és lehetőségeit az Alaptörvény szabályozza, az államfő – ahogy eddig is – ennek megfelelően jár el” – válaszolta szűkszavúan hétfő este Sulyok hivatala.Forrás: parlament.huAz Alkotmánybíróság csak azt vizsgálhatja, hogy sérültek-e az Alaptörvény-módosítás eljárási feltételei (pl. kétharmad szavazott-e róla), a tartalmi kontrollt pont a fideszes képviselők szüntették meg 2013-ban. Magyar Péter azt ígérte, hogy ha Sulyok Tamás nem írja alá öt napon belül a módosítást, akkor megfosztási eljárást indítanak vele szemben. Az eljárás megindítása után a köztársasági elnök nem gyakorolhatja a jogait. A jogköreit ideiglenesen az Országgyűlés elnöke veszi át, Forsthoffer Ágnes pedig nyilván aláírja az elfogadott módosítást, amit ő maga is megszavazott.Amennyiben az Alkotmánybíróság az esetleges vizsgálata során nem állapít meg szabálytalanságot, Sulyok köteles haladéktalanul kihirdetni a módosítást. Arról, hogy milyen forgatókönyvek lehetségesek még, itt írtunk részletesebben.Az Alaptörvény 17. módosításával az Országgyűlésmegszüntette a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatását,visszaállította a hetven éves felső korhatárt az alkotmánybíráknak, amellyel a hatályba lépést követő két hónap múlva megszűnik a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül, és az alkotmánybírák megbízatása tizenkettő helyett kilenc évre szól majd.A bírák nagyobb szerepet kaphatnak az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és visszahívásában. Az OBH és Kúria elnökét az eddigi kilenc helyett csak hat évre választja az Országgyűlés, és bekerült az Alaptörvénybe, hogy nem választhatóak újra.Tizenkét éves időkorlátot vezettek be az országgyűlési képviselőknek. Már a következő választáson sem indulhat el, aki már legalább három ciklusban volt képviselő.Csökkentették a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét.Megteremtették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját. Az új hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmada választja majd meg hat évre.Október 1-jétől a vármegyéket ismét megyéknek kell nevezni.Eltörölték a Költségvetési Tanács vétójogát.Megszüntették az Országgyűlési Őrséget.Visszaállították az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogát egyes költségvetési és adóügyekben, amit a Fidesz vett el a testülettől 2011-ben.PartnereinktőlÁllítsd be a Telexet megbízható forrásnak!Kövess minket Facebookon is! Legfontosabb További élő árfolyamok! Friss hírek