Az Országgyűlés május végén döntött öt vizsgálóbizottság létrehozásáról, ezeknek a vezetői közül Toroczkai László volt a legfürgébb, ő hívta össze elsőként a végrehajtási visszaélésekkel foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottságot – azóta már két ülésen túl is vannak.
A Mi Hazánk elnökének személyében az egyedüli ellenzéki vezetésű vizsgálóbizottság leglátványosabb feladatának az ígérkezik, hogy
meghatározzák, kiket terhel politikai vagy intézményi felelősség a végrehajtási rendszer szisztematikus visszaélései és hiányosságai miatt.
Az új parlament jelentősen megerősítette a vizsgálóbizottságok hatásköreit, hogy képesek legyenek hatékonyan feltárni a rájuk bízott rendszerszintű problémák felelőseit és okait: így például, aki nem jelenik meg a testület előtt, az harmadszorra már összesen több mint 2 millió forintra büntethető, sőt a bizottság elnöke elrendelheti, hogy rendőrök vezessék elő.
Ráadásul, aki alapos indok hiányában nem vagy nem megfelelően tesz eleget az adatszolgáltatási és a nyilatkozattételi kötelezettségének, két évig terjedő; aki pedig valótlan adatokat szolgáltat bűncselekmény elősegítése vagy elfedése céljából, akár három év börtönnel is büntethető.
