A köznevelési törvény módosításáról szóló javaslatot múlt héten nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek. A tervezetben szerepel a pedagógusok sztrájkjogának visszaállítása, ugyanakkor részletesen meghatározza azt is, milyen feladatokat kell sztrájk idején is ellátni.A javaslat alapján továbbra is biztosítani kellene a gyermekfelügyeletet reggel 7 és délután 3 óra között, a kollégiumok működését, az étkeztetést, valamint a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel élő tanulók felügyeletét a megszokott körülmények között. Emellett, ha a munkabeszüntetés az érettségi vizsgák előtti 90 napban összesen öt munkanapnál tovább tartana, a kötelező érettségi tantárgyak felkészítő óráit is meg kellene tartani.A törvényjavaslat részletes előzetes szervezési szabályokat is tartalmaz. A helyi sztrájkbizottságnak legalább öt munkanappal korábban kellene bejelentenie a munkabeszüntetést, három nappal korábban pedig azt is közölnie kellene, várhatóan hány pedagógus vesz részt a sztrájkban. Az igazgatónak ez alapján kellene megszerveznie a még elégséges szolgáltatást, valamint tájékoztatnia a szülőket.Kivették a figyelmeztető sztrájkot a szigorú szabályok alólA PDSZ szombati közleménye szerint azonban a minisztériumi egyeztetések eredménye, hogy a tervezetben már az szerepel, hogy a sztrájk szervezésének szabályai a figyelmeztető sztrájkra nem vonatkoznak. A PDSZ ezt "kézzelfogható eredménynek" nevezte.Indoklásuk szerint: Ha erre is vonatkoznának az öt nappal korábbi bejelentési kötelezettséghez hasonló előírások, a figyelmeztető sztrájk a köznevelésben gyakorlatilag elveszítené a rendeltetését, és nem lenne alkalmas arra, hogy időben nyomást gyakoroljon a munkáltatóra.A szervezet felidézte, hogy tavasszal a NOKS-dolgozók béremeléséért szervezett figyelmeztető sztrájk során éppen ezek a jogi bizonytalanságok okoztak problémát.A tanítás kötelező biztosításáról nincs egyetértésA legfontosabb vitás kérdésekben ugyanakkor nem közeledtek az álláspontok. A PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) továbbra is azt képviseli, hogy a még elégséges szolgáltatásról nem kellene külön törvényben rendelkezni, ha pedig erre mégis sor kerül, abból ki kellene venni a tanítás kötelező biztosítását. Álláspontjuk szerint az oktatás nem olyan tevékenység, amely élet-, egészség- vagy balesetvédelmi okból elengedhetetlen lenne, ezért nem indokolt ilyen mértékben korlátozni a pedagógusok sztrájkjogát. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kérdés jelenleg az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is folyamatban lévő ügy tárgya.A minisztérium ezzel szemben az Alaptörvényben rögzített, a gyermekek mindenek felett álló érdekére hivatkozott, valamint arra, hogy a tanítás elmaradása veszélyeztetheti az érettségire való felkészülést. A tárgyaláson kompromisszumos javaslatként az is felmerült, hogy az érettségi előtti 60 vagy 90 napban ne lehessen sztrájkot tartani, ezt azonban a szakszervezetek nem támogatták.A PDSZ közleményében egyértelművé tette, hogy további módosító javaslatokat fognak benyújtani, többek között a gyermekfelügyelet szabályainak pontosítására, és azt is szeretnék elérni, hogy kötelező legyen nyilvánosan meghirdetni az üres pedagógus-álláshelyeket. Meghallgatta a minisztérium a PDSZ-t, mégsem lesz képviseleti küszöb a szakszervezeteknélAz elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.