A köznevelési törvény módosítását célzó javaslatot kedden nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek. Korábban írtunk már róla, hogy több, a pedagógusok által régóta szorgalmazott változtatást vezetnének be a köznevelésben: ismét a tantestületek dönthetnének a pedagógiai programról, a házirendről és az éves munkatervről, bővülnének az iskolaigazgatók munkáltatói jogkörei, valamint módosulnának a szakszervezeti és sztrájkszabályok is. A kormány által benyújtott törvényjavaslat külön fejezetben tért ki a köznevelésben dolgozók sztrájkjogának kérdésére. Szabályozná a köznevelésben biztosítandó úgynevezett még elégséges szolgáltatást, vagyis azt, hogy sztrájk idején milyen feladatokat kell mindenképpen ellátni az iskolákban és óvodákban.A javaslat indoklása szerint a módosítás célja, hogy megszüntesse a köznevelésben dolgozók sztrájkjogát korlátozó akadályokat, miközben továbbra is biztosítsa a gyerekek fejlődéshez és művelődéshez való jogát.A törvényjavaslat szerint sztrájk idején továbbra is biztosítani kellene:a gyerekfelügyeletet reggel 7 és délután 3 óra között,a kollégiumokban a felügyeletet és a lakhatást,az étkeztetést,valamint a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel élő gyerekek felügyeletét a megszokott körülmények között.A gyerekfelügyeletet szükség esetén más, azonos fenntartóhoz tartozó intézményben vagy összevont csoportokban is meg lehetne szervezni, az SNI-s tanulók esetében azonban erre nem lenne lehetőség.A tervezet külön kitér az érettségi előtt álló diákokra is. Eszerint ha a sztrájkra az érettségi vizsgák előtti 90 napban kerül sor, és a munkabeszüntetés összesen öt munkanapnál hosszabb ideig tart, akkor a kötelező érettségi tantárgyak felkészítő óráinak száz százalékát meg kellene tartani.Szigorú határidők vonatkoznának a sztrájk megszervezéséreA javaslat részletesen szabályozná a sztrájk előkészítésének menetét is. A helyi sztrájkbizottságnak legkésőbb öt munkanappal a munkabeszüntetés előtt kellene tájékoztatnia az iskola igazgatóját a sztrájk szándékáról, majd három munkanappal korábban arról is, várhatóan kik és milyen létszámban vesznek részt benne.Az igazgatónak ezt követően el kellene készítenie a még elégséges szolgáltatás biztosításához szükséges munkabeosztást, és legkésőbb két munkanappal a sztrájk előtt a szülőket is tájékoztatnia kellene a munkabeszüntetés várható részleteiről, illetve arról, hogyan biztosítják a gyerekek felügyeletét.A törvényjavaslat azt is kimondaná, hogy a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében az igazgató munkavégzésre kötelezheti a sztrájkoló pedagógust. Az így végzett munkára arányos illetmény vagy munkabér járna. Ugyanakkor a legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájkra ezek az előzetes szervezési szabályok nem vonatkoznának.A PDSZ tovább enyhítene a szabályokonA társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat több elemét a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is üdvözölte, de nem hiánytalanul. A szervezet szerint további módosítások lennének szükségesek. Szerintük egyértelműen rögzíteni kellene, hogy sztrájk idején nem írható elő tanítási kötelezettség, mert ez aránytalanul korlátozza a sztrájkjog gyakorlását. Azt is kifogásolják, hogy a tervezet továbbra is kötelező feladatként írná elő az érettségire való felkészítést a munkabeszüntetés idején, szerintük ugyanis ez nem minden esetben indokolja a sztrájkjog korlátozását. A PDSZ emellett fontosnak tartja azt is, hogy a szabályozás ne nehezítse meg a kétórás figyelmeztető sztrájk megtartását.Ősszel újra napirendre kerülhet a sztrájk, ha nem rendezik a NOKS-dolgozók bérétHa őszig nem történik érdemi előrelépés a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók és más, a köznevelésben dolgozó munkavállalók bérrendezésében, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a sztrájkbizottság keretében folytathatja az érdekérvényesítést.