A brit állami egészségügyben először vetettek be genetikailag módosított T-sejteket a hibásan működő B-sejtek ellen. Íme az eredmény.
Öt angliai lupuszos betegnél remisszió állt be, miután egy forradalmian új, saját sejtjeiket genetikailag módosító terápiával kezelték őket – állítják kutatók és orvosok, akik szerint ez az áttörés akár hosszú távon is megszüntetheti a betegség tüneteit.A lupusz (teljes nevén szisztémás lupusz eritematózusz – SLE) egy krónikus autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer megtámadja az egészséges szöveteket. Széles körű gyulladást és olyan szervek károsodását is okozhatja, mint a vesék, a tüdő vagy a szív. https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260425_molekularis-fitnesz-mikro-rns-tudomany-kutatas-immunrendszer-kvell-krisztian-garai-kitti-kisjos-balint
Hozzászólások
„Régen is meleg volt, mégis túléltük” – miért kell újratanulnunk a nyár, a hőség és a napozás szabályait?
Valóban: régen is voltak kánikulák, napon dolgozó nagyszülők, egész nap strandon lévő gyerekek, lehúzott redőnyök és délutánra felforrósodó lakások. A gond nem az emlékekkel van, hanem azzal, ha ezekből próbálunk mai szabályokat gyártani a hőségre és a napozásra. A környezeti hatások ugyanis már nem ugyanazok: gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, magasabb az UV-terhelés, és a bőrkárosodás következményeit sokszor csak évekkel később látjuk. Dr. Kis Anna klímakutatóval és dr. Baltás Eszter bőrgyógyásszal jártuk körbe, miért kell újratanulnunk a nyár szabályait – és miért nem puhányság, hanem alkalmazkodás, ha komolyan vesszük a hőségriasztást, az árnyékot és a fényvédelmet.
