Az örök meglepetés jellemzi az országot, a Fidesz bukása éppúgy váratlanul éri a hazai közvéleményt, mint ahogy az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésén is meglepődött. A közvélemény állapotát és a bukás mögötti hosszú folyamatokat érdemes vizsgálni
Csizmadia Ervin
„1918 őszén a magyar közvélemény túlnyomó részét súlyos meglepetésként érte a történeti magyar állam területének szétbomlása” – ezzel a mondattal kezdi a kiváló két háború közötti történész, Asztalos Miklós egyik könyvét: Mi tagadás, ezt a mondatot olvasva a 2026. évi magyar parlamenti választás is eszünkbe juthat, hiszen ekkor meg a Fidesz elitjét érte súlyos meglepetés. Nyilván két nagyon különböző időszak nagyon eltérő eseménysoráról van szó, de azért érdemes kicsit körbejárnunk a meglepetés mögötti jelenségeket. A kérdést nagyon egyszerűen úgy tehetjük fel: mi okozza a meglepetést? Hogyhogy nincs felkészülve a bekövetkezőkre a politikai elit vagy legalábbis annak egy része? Mielőtt megpróbálnánk ezekre a kérdésekre választ adni, beszéltessük ismét Asztalost, merthogy ő voltaképpen megadja nekünk a választ. 1934-ben, a A monarchiától az utódállamokig. Honnan és hová vezet a magyarság útja? című könyv születése idején így fogalmaz: „1918 óta sincs egyetlen oly összefoglalásunk sem, amely a szétbomlás hónapjait előkészítő évszázados folyamatot megismertette volna a nagyközönséggel. Ennek következtében nagyon kevesen ismerik a szétbomlást létrehozó történelmi erőket s ép ily kevesen tudnak a történelmi erők örök játékának célzatával tisztába jönni.”Nagyon érdekes ez a megfigyelés, és 2026-ra is igaz lehet. De persze a mai helyzetet nagyban árnyalja, hogy mi még most a történtek forgatagában élünk, és a meglepetés mögötti társadalomtörténeti és pszichológiai tényezők feltárásában érthető módon nem juthattunk messzire. De azért érdemes valamit mondanunk arról, mi okozhatja egy teljes ország vagy (mint mostanában) egy fél ország meglepetését. https://hvg.hu/itthon/20260626_minket-atvert-a-fidesz-skrabski-fruzsina-most-abrandult-ki-a-fideszbol
