Egy hónap alatt 424 milliárd forinttal csökkent a költségvetési hiányunk, ami egy kimondottan jó hír is lehetne, csak sajnos nem ér véget itt a történet. Az év eleji pénzszórás miatt még mindig 80 százalékos a hiány, és a mostani csökkenést nagyrészt még azzal érték el, hogy új kötelezettségeket nem nagyon vállalt a kormány. Az államkassza rosszul áll: nem sokkal a szám publikálása után Kármán András közölte, hogy az idei költségvetési hiány a korábban vártnál jóval magasabb, 7,5 százalékos lehet.Ezen hosszabb távon segíteni fog EU-pénzek érkezése, ezért is számított, hogy az uniós tagállamok pénzügyminiszterei elfogadták a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervről, amellyel közel négy évig befagyasztva tartott 10 milliárd euró elérhető. Most sokkal közelebb kerültünk a pénzhez, de még nagyon feszes lesz a menetrend a nyár végéig. A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a hiány attól is nőhet, hogy az EU-forrásokat részben előfinanszírozni kell, vagyis idén pont ez még rontja is, a későbbi években fogja javítani a számokat. És ami szintén rendkívül sokat számít: jóváhagyták, hogy Magyarország csatlakozhasson az Európai Ügyészséghez, a kormány pedig benyújtotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt létrehozó törvényjavaslatot.Kellemetlen hangulatú NATO-csúcs zajlott Törökországban, az esemény közben pedig Donald Trump bejelentette, hogy vége az Iránnal kötött tűzszünetnek, és az USA újra lőni kezdte a perzsa államot. A nemzetközi állapotokat a legjobban talán az mutatja, hogy amikor Trump a pillanat hevében kiadta az utasítást a pénzügyminiszterének, hogy állítson le minden kereskedelmet Spanyolországgal, azt a spanyol kormány elintézte annyival, hogy ezt már a normál ügymenet részének tekinti. Az iráni tűzszünet végét Magyarországon a forint árfolyamesésében is azonnal megláthattuk, amire egy lapáttal rátett, hogy órákkal ez után kezdett a kormányunk beszélni a vártnál magasabb hiányról – vagyis lehet látni, hogy a választás utáni jó piaci hangulat törékeny.Donald Trump sajtótájékoztatót tart a NATO-csúcstalálkozón Ankarában 2026. július 8-án.MTI / EPA / Filip SingerEurópában már elkezdtek a télre készülni, de már így is nagy késésben vagyunk, a gáztárolók töltöttségi szintje 15 éve volt utoljára ennyire alacsony. Oroszország eközben megtiltotta a dízelolaj exportját. Az orosz finomítók elleni ukrán támadások miatt szinte egész Oroszországban ellátási gondok alakultak ki, az emberek már frissen fejlesztett appokon vadásszák a még le nem ürült benzinkutakat, mások alternatív üzemanyagokkal kísérleteznek. Ezt nem mindenki bírja idegekkel, sorra érkeznek a hírek a kutakon összeverekedő vásárlókról.Több fontos pozícióban is személycsere történt a napokban: Kapitány István kirúgta az MVM vezérigazgatóját, Mátrai Károlyt, valamint a vállalat igazgatóságának elnökét, Czepek Gábort, és a cég addigi technológiai innovációs igazgatóját, Bertalan Zsoltot nevezte ki a vállalat élére. Szintén felmentette a tavaly kinevezett Berta Adriennt az Eximbank éléről, Bihari Katalint a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és Joó Istvánt a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatói posztjáról.Az új kormánynak több személyi döntésén is látszik, hogy súlyos káderhiányban szenved. A NAV-elnöktől kezdve az energetikai csúcsvezetőkig sok helyen régi, a NER idején is feladatot vállaló emberek kaptak bizalmat. Több szakértő is felvetette: Magyar Péter kormányára nagyon ráférne egy profi személyzetis.A hét képe: órákra elsötétült az M1, a nézőket egy bocsánatkérés fogadta az elmúlt évek hazugságaiértAz M1 bocsánatkérése HVG / Lakos GáborEgész elfogadhatóan alakulnak az árak, az infláció tovább lassult, 1,7 százalékosra. Ezen az változtathat majd, ha megérkezik a statisztikába az összes banki és telekommunikációs áremelés, a hőség miatti nagyobb energiafogyasztás, valamint a szolgáltató szektor béremelései beépülnek az árakba. Ami egyben azt is jelenti: a mindennapi költéseinknek az a része, ami a bolti bevásárlás, alig drágul. A kiskereskedelemről még csak májusi számok érkeztek a héten, azok elég szép pörgést mutatnak, nagyrészt a benzinkutak, a gyógyszertárak és a drogériák miatt.De a boltokon belül nem fenékig tejfel az élet. Az IKEA-nál sztrájkot tartottak, az ottani szakszervezet általános bérfejlesztést követel. A Tesco kapcsán a Financial Times írt arról, hogy a cégvezetés fontolgatja a kivonulást Magyarországról, Szlovákiából és Csehországról. Az Auchan terveit pedig a HVG mutatta be bővebben: a kisboltok és a webáruház összekötéséből várnak piacnyerést és magasabb profitrátát.Ha nem is gyorsan, de halad az EU az új utasjogi szabályainak elkészítésével. A csomagban vásárolt utazásokra vonatkozó reform már hatályba lépett, igaz, még zajlik az átültetése a tagállamokban. A repülőn utazók jogairól pedig politikai megállapodás született, amit a következő hetekben erősíthetnek meg.Az egyik legfontosabb részlet az lesz, hogy ha az utazásszervezőnek vissza kell fizetnie az utas pénzét, akkor erre hét napja marad. Világosabb panaszkezelési tájékoztatás jöhet a repüléseknél is, ahol azt is megtilthatják, hogy 14 év alattiakat csak felárért ülhethessék az őket kísérő felnőtt mellé, és még sok jogi szürkezónát is felszámolnak.Az új kormány egyik fontos lépése a sok közül az, hogy fokozatosan megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat – az egyetemfenntartókat majd csak jövő nyáron, hogy legyen idő felkészülni. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora azt mondta a HVG-nek adott interjújában: ő maradna az alapítványi rendszerben, szerinte az ő egyeteme jól működött abban.Gyuricza Csaba szerint a kérdés az lesz, hogy élnek vagy visszaélnek-e a lehetőséggel, és arról is beszélt: bízik abban, hogy a változtatás során a döntéshozók figyelembe veszik majd az intézményi sajátosságokat.„Legalább adok egy esélyt, és remélhetőleg menet közben megtaláljuk majd a megoldást, hogy jobban működjön” – így idézte fel Gerendai Károly a HVG-nek azt a dilemmáját, hogy már nem akart volna visszatérni a Sziget szervezéséhez, de ha ő nem vállalta volna, nem jött volna létre az idei fesztivál.Gerendai KárolyHVG / Veres ViktorArról is beszélt: „a Szigetnek nem szabadna generációs kalitkába szorulnia, nem szabad, hogy egy 38 éves attól tartson, hogy már ki fogják nézni”. Azt nehéz kérdésnek nevezte, hogy a Szigetnek van-e esélye tisztán a piacról megélni ezek után is, de ha közpénzt kapnának, akkor még kiszolgáltatottabbak lennének a mindenkori politikának.Nyitókép: HVG / Fazekas István