A Bizottság szerint az ügy nem elsősorban arról szól, milyen tartalmak jelennek meg a két platformon, hanem arról, hogyan tervezték meg magukat a szolgáltatásokat. Az uniós végrehajtó testület úgy véli, hogy a Facebook és az Instagram több olyan funkciót is alkalmaz, amelyek tudatosan arra ösztönzik a felhasználókat, hogy minél tovább maradjanak az alkalmazásban.Az úgynevezett addiktív dizájn (addictive design) olyan felület- és szolgáltatástervezési megoldásokat jelent, amelyek pszichológiai mechanizmusokat kihasználva igyekeznek folyamatos használatra ösztönözni a felhasználót. Nem arról van szó, hogy egy alkalmazás egyszerűen kényelmes vagy népszerű, hanem arról, hogy működését kifejezetten a figyelem minél hosszabb ideig történő lekötésére optimalizálják.A Bizottság vizsgálata több ilyen funkciót emel ki:végtelen görgetés (infinite scroll): a hírfolyamnak nincs vége, mindig újabb tartalmak jelennek meg, ezért nincs természetes pont, ahol a felhasználó abbahagyná a böngészést;automatikus lejátszás (autoplay): a videók egymás után automatikusan elindulnak, így a felhasználónak nem kell tudatos döntést hoznia a folytatásról;push értesítések: a telefonra érkező figyelmeztetések rendszeresen visszacsábítják a felhasználót az alkalmazásba;erősen személyre szabott ajánlórendszer: a mesterséges intelligencia folyamatosan elemzi a felhasználó viselkedését, és olyan tartalmakat ajánl, amelyek a legnagyobb valószínűséggel váltanak ki további interakciót.A Bizottság szerint ezek a megoldások együtt azt eredményezhetik, hogy a felhasználó úgynevezett „robotpilóta üzemmódba" kerül: már nem tudatos döntések alapján használja az alkalmazást, hanem megszakítás nélkül görgeti a tartalmakat.Az uniós vizsgálat szerint a Meta nem mérte fel megfelelően, milyen kockázatot jelent ez a működés a felhasználók testi és mentális egészségére, különösen a kiskorúak és más sérülékeny csoportok esetében.A Bizottság kifogásolja azt is, hogy a vállalat nem vette kellő súllyal figyelembe, mennyi időt töltenek a fiatalok éjszaka az Instagramon vagy a Facebookon, illetve hogy a Reels és a Stories formátumok optimalizálása miként vezethet túlzott vagy kényszeres használathoz.A Bizottság szerint a Meta ugyan bevezetett különféle időkorlátokat és szülői felügyeleti eszközöket, ezek azonban nem bizonyultak hatékonynak.Az Instagram és a Facebook képernyőidőt figyelő funkciói – még azok is, amelyeket a tinédzserek számára alapértelmezésként bekapcsolnak – egyetlen kattintással kikapcsolhatók vagy figyelmen kívül hagyhatók, ezért nem csökkentik érdemben a használatot.A szülői felügyeleti rendszerekkel kapcsolatban a Bizottság arra jutott, hogy azok csak akkor működnek megfelelően, ha a szülők kellő technikai tudással rendelkeznek, és jelentős időt fordítanak a beállításokra. Ez sok család esetében nem reális elvárás.Az sem elegendő a Bizottság szerint, hogy a Meta külön „biztonsági központban" mentális egészséggel kapcsolatos tanácsokat és linkeket helyez el, mivel ezek nem kezelik magának a platformnak a kialakításából fakadó problémákat.A Bizottság szerint a Meta csak érdemi dizájnváltoztatásokkal tudná csökkenteni a kockázatokat. Példaként említi, hogy alapértelmezés szerint ki lehetne kapcsolni az automatikus videólejátszást és a végtelen görgetést, valóban hatékony képernyőidő-szüneteket kellene bevezetni, valamint úgy kellene átalakítani az ajánlórendszert, hogy az ne kizárólag a felhasználói aktivitás maximalizálását szolgálja.A mostani megállapítások egyelőre előzetesek. A Meta megismerheti a Bizottság bizonyítékait, írásban válaszolhat a kifogásokra, és az ügyben konzultálnak az Európai Digitális Szolgáltatási Testülettel is.Ha a Bizottság végül hivatalosan is megállapítja a jogsértést, a vállalat a globális éves árbevételének legfeljebb 6 százalékát elérő bírságot kaphat, emellett kötelezhetik a kifogásolt működés átalakítására is.A Meta ellen 2024 májusában indult hivatalos eljárás a DSA alapján. A mostani ügy mellett külön vizsgálják a 13 év alatti gyermekek életkor-ellenőrzésének megfelelőségét, valamint az úgynevezett „rabbit hole" (nyúlüreg) hatást is, amikor az ajánlórendszer egyre szélsőségesebb vagy egyoldalú tartalmak felé tereli a felhasználókat.Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke a döntés kapcsán úgy fogalmazott: Európában a közösségi platformoknak elsődleges feladata a felhasználók testi és mentális egészségének védelme, a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet pedig egyértelmű jogi keretet biztosít arra, hogy az EU számon kérje a platformok addiktív működését.