Konstruktív megbeszélést folytattunk Karol Nawrockival – jelentette be Volodimir Zelenszkij a WhatsAppon. „Finoman kell kezelnünk a történelmi kérdéseket, hogy ne tegyük tönkre fontos, baráti és szomszédi kapcsolatainkat Lengyelországgal” – tette hozzá.I met with President of Poland Karol Nawrocki @NawrockiKn. It was an important and necessary conversation. We spoke for more than an hour.We face one common threat – Russia. And it is critical to maintain mutual understanding, support, and unity of action. Our countries need… pic.twitter.com/G4YERz1pt9— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 8, 2026 Az ukrán elnökkel szemben a lengyel államfő külügyi irodájának vezetője, Marcin Przydacz egy rádióműsorban kevésbé volt békülékeny: szerinte Ukrajnának el kell döntenie, hogy jó vagy rossz viszonyban akar lenni szomszédjával, és a háborús bűnösök dicsőítése elfogadhatatlan. Azt azonban Przydacz is elismerte, hogy hosszú, tartalmas beszélgetés folyt a török fővárosban megrendezett NATO-csúcson. A konfliktus legutóbb amiatt tört ki, hogy az ukrán elnök az 1940-es és 1950-es évek partizánmozgalmára utaló „Az UPA hősei” nevet adta egy katonai egységnek, annak ellenére, hogy közismert: Lengyelországban a lengyel civil lakosság elleni egykori tömeggyilkosságok tetteseként tekintenek erre a szervezetre. Válaszul Karol Nawrocki lengyel elnök megfosztotta Zelenszkijt az elődje által adományozott magas kitüntetéstől, a Fehér Sas Rendtől.Sok száz éves viszály mérgesedett el a két nép között, amelyben mindkét oldalnak sok jogos sérelme gyűlt össze a XVI. századtól kezdve. Leegyszerűsítve: az ukránok többsége számára az UPA és a hozzá kötődő többi szervezet elsősorban a kommunizmus, a szovjethatalom elleni hősies függetlenségi harcot jelenti, míg a lengyelek a parlamentjük által hivatalosan is népirtásnak minősített lengyelellenes akciókat. Emellett az ukrán szervezetek részesek voltak zsidóellenes pogromokban is, a német megszállókkal pedig hol együttműködtek, hol harcoltak ellenük, de ennek ellenére az ukrán identitás részei. Ezért a vitatott hadseregbeli névadáson kívül több más egykori vezetőt is újratemettek, állami tiszteletben részesítenek. https://hvg.hu/360/20260626_lengyel-ukran-viszony-haboru-tortenelem-etnikai-tisztogatas-zelenszkij-nawrocki-ebxMindez szétdúlta azt az együttműködést és szolidaritást, amelyet a lengyel vezetők – jobb- és baloldaliak egyaránt, meglepő egységben – az ukrán függetlenség elnyerése óta mindig gyakoroltak, és ami az orosz agresszió kirobbanása óta csak erősödött. A kitüntetés megvonása után mind lengyel, mind ukrán politikusok elkezdték tömegesen visszaküldeni egymásnak a kitüntetéseiket – jellemző, hogy milyen sokan kaptak ilyeneket –, az ukrán elnök pedig nem ment el Gdańskba az országa újjáépítését szolgáló tanácskozásra. Julija Szviridenko miniszterelnök azonban ott volt, számos ország rengeteg cége jelent meg, és a rendezvény általános vélemény szerint sikeres volt.A katonai együttműködés azonban megakadt, a lengyelek nem adnak régi, de jól használható MiG–29-es vadászgépeket az ukránoknak, mert Kijev nem hajlandó megosztani velük a dróntechnológiai tudását.Ezért fontos a két elnök ankarai találkozásának főleg ukrán részről enyhültebb hangvétele. Mindennek hátterében pedig ott vannak a lengyel belpolitika feszültségei. A NATO-csúcson Nawrocki elnök volt ott, mert ő viszonylag jó kapcsolatba került a szimpátiáit gyakran változtató, más országok alkotmányos berendezkedésével nem törődő Trump amerikai elnökkel, aki Tusk miniszterelnököt nem is ismeri. A napokban pedig megint feléledt a remény, hogy több állandó amerikai katonai támaszpont lehet Lengyelországban. Ezért most a kormány nem bánta, hogy az államelnök utazott Ankarába. Csakhogy Nawrocki állandóan önálló politikát próbál csinálni, annak ellenére, hogy az alkotmány, amelyre esküt tett, világosan kimondja: a kül- és belpolitikát a kormány irányítja, a köztársasági elnök jogait a kormányon keresztül és vele együttműködve gyakorolhatja. Ő azonban folyamatosan akadályozza a kormány működését és a 2023-as választási győzelemhez vezető ígéretek teljesítését. A parlament által elfogadott törvények jelentős részét megvétózza, aminek elutasításához a kormánynak nincs meg a minősített többsége, viszont állandóan saját törvényjavaslatokkal áll elő, amelyekről tudja, hogy a képviselők nem fogják elfogadni. Ebben a helyzetben próbál manőverezni Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter, akinek egy árnyalattal jobb a viszonya a fegyveres erők főparancsnokának inkább formális tisztségét is betöltő államfővel, mint a többi miniszternek. Tehát igyekszik erősíteni saját pozícióját a koalíciós kormányban, ugyanakkor az Egyesült Néppárt (Parasztpárt) elnökeként azért is küzd, hogy pártja a jövő évi választáson a rossz közvélemény-kutatási jóslatok ellenére ne essen ki a parlamentből, sőt, ha muszáj, akkor lehetséges koalíciós partner legyen még annak a mai jobboldali ellenzéknek is, amelytől persze most mereven elzárkózik. Mindez befolyásolja magatartását Ukrajna ügyében is.Nyitókép: Volodimir Zelenszkij és Karol Nawrocki a varsói elnöki palotában 2025. december 19-én. Fotó: Wojtek RADWANSKI / AFP