Bár a világ hatalmai 1967-ben megegyeztek róla, hogy a világűr mindenkié, annak csakis békés felhasználása lehet, és szigorúan tiltja a nukleáris fegyverek felhasználását. Az elmúlt években egyre inkább kezd a háttérbe szorulni ez a megállapodás. Az oroszok például 2022 februárjában indították útnak a Koszmosz 2553 nevű műholdat, ami ugyan nem fegyver, ám komoly szerepet játszhat az orosz nukleáris műholdelhárító fegyverek fejlesztésében.A szerkezet nagyjából 1930 km-es magasságban kering a Föld körül, egy olyan területen, ahol rendkívül erős a sugárzás, és amit más űrszerkezetek inkább elkerülnek. Az oroszok ugyan állítják, hogy a műhold békés célú megfigyeléseket végez, Washington azonban attól tart, hogy ez nem így van.Az Interesting Engineering azt írja, ha felrobbanna, óriási mennyiségű, nagy energiájú elektront indítana el a Föld felé, ami azonnal lenullázná a GPS-t, a mobiltornyokat, a banki rendszereket, valamint a Starlinkhez hasonló műholdas hálózatokat. https://hvg.hu/tudomany/20260616_orosz-muholdak-gps-zavaras-kutatas-kosmos-2546A nukleáris veszélyre először 1962-ben figyelt fel a világ. Egy amerikai űrkísérlet bizonyította, hogy egy nagy magasságú nukleáris detonáció ionizálja a fegyvert, és nagy energiájú elektronokat juttat a Van Allen sugárzási övekbe. Ez a Föld feletti, elektromosan töltött részecskéket tartalmazó dupla réteg, mely tóruszokra hasonlít.Ha a Van Allen-övek nem ejtenék csapdába a napszél részecskéit, akkor azokból több érné el a földfelszínt, veszélyeztetve ezzel mind az élőlényeket, mind az elektronikára épülő modern társadalmakat. Az 1962-es kísérlet végül 118 nemzetet késztetett arra, hogy aláírja az űrrel kapcsolatos globális megállapodást. Csakhogy a betartását nagyon nehéz ellenőrizni. Ezzel kapcsolatban állt most elő egy lehetséges megoldással Areg Danagoulian, a Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósa. A szakember csapatával egy olyan műholdas érzékelőrendszer felállítását javasolja, amely megmutathatja, hol van nukleáris fegyver a világűrben. https://hvg.hu/tudomany/20260624_kina-titkos-urrepulogep-senlung-objektumA megoldás a spalláció nevű jelenségre épít. Ez egy kölcsönhatás, ami akkor következik be, amikor nagy energiájú protonok radioaktív anyagokba ütköznek. Ilyen lehet például a nukleáris fegyvereknél használt urán vagy plutónium, amelynek ütközve már egyetlen proton is nagy mennyiségű, akár 40 neutront szabadíthat fel.A normál műholdak nem bocsátanak ki magukból ennyi neutront, a nukleáris fegyverrel szereltek azonban igen. Emiatt a kutatók speciális érzékelőkkel szerelnék fel az ellenőrző műholdakat, amelyek képesek kimutatni a magas neutronfelszabadulást.A kutatók szerint ha egy ilyen szerkezet 4 kilométeres távolságból követi a célpontját, akkor egy hét leforgása alatt 99 százalékos pontossággal lehet megállapítani, hogy az adott műholdban van-e nukleáris fegyver. Ugyanakkor 1000 méteres távolságból ugyanezen eredményhez elegendő egyetlen óra is.Az elképzelés jelenleg csak tanulmány szintjén létezik, ám nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben megépítenek egy ilyen készüléket.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.