Törvénytervezet az élhető éghajlat védelméről Ezen a címen mutatták be szerdán az új klímatörvény 40 szakértő és közel 200 civil szervezet bevonásával kidolgozott tervezetét. Elkészítését még tavaly határozták el hazai zöld, éghajlat- és természetvédelmi civil szervezetek, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi klímatörvényt, és arra kötelezte a kormányt, hogy idén június 30-ig alkosson új jogszabályt.Szabó Marcell alkotmánybíró a klímatörvény-tervezet bemutatójánHVGAz új jogszabály megszületése ugyan ehhez képest késni fog, de a mulasztás miatt nem aggódik Szabó Marcell alkotmánybíró, aki kulcsszerepet játszott az előző klímatörvényt tavaly megsemmisítő alkotmánybírósági döntés előkészítésében. Mint a HVG kérdésére elmondta, a törvény megsemmisítése ugyan életbe lép, de a más ügyekben is alkotmányos mulasztásban lévő kormányzat a korábbiakhoz képest most több hajlandóságot mutat a megoldásra. A miniszterelnök és az élő környezetért felelős miniszter is jelezte elkötelezettségét, az új törvény megalkotását az őszi parlamenti ülésszakon tervezik, amit a civilek most bemutatott tervezete is segíthet.A folyamat megindult, van okunk az optimizmusra.Hozzá kell tenni, hogy a civil tervezet is csúszott az eredeti tervekhez képest, de volt oka, meglehetősen összetett folyamat volt, és nem véletlenül lett 60 oldalas a Baranyai Gábor jogász vezetésével megszövegezett dokumentum.Baranyai Gábor figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás nem egy környezetpolitikai szakterület, hanem egy polikrízis lenyomata, ebből fakadóan alapvető fenntarthatósági kérdésekkel is foglalkozni kellett, aminek eredménye egy nagyon széles hatályú kerettörvény-tervezet lett. A célja a klímasemlegesség mellett a mitigáció, adaptáció és reziliencia együttes megvalósítása, az energia- és természetierőforrás-használatnak a természet tűrőképességének határain belül tartása, a természeti erőforrások megőrzésének, helyreállításának elősegítése.Baranyai Gábor jogász a klímatörvény tervezetének bemutatójánHVGEnnek érdekében a tervezetnek része egy klímaalkotmány, amely rögzíti az állam kötelességét: lépjen fel az éghajlat védelme érdekében, és támogassa az öntevékeny állampolgárok hasonló célú igyekezetét. A tervezet emellett feladatokat is szab: megtervezni és menedzselni a jövőt, a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében felülvizsgálni az állam és a gazdaság működését.Mindehhez eszközöket is rendel: stratégiai és végrehajtási dokumentumok elkészítését;a folyamat monitorozását, nyomon követését írja elő;külön kikötve az átláthatóságot, a társadalom széles körű bevonását; ésmegerősíti a jogi felelősséget és a kikényszeríthetőséget, vagyis hogyaz államot felelősségre lehessen vonni, ha nem tesz meg minden tőle telhetőt az éghajlatváltozás hatásainak elkerülése vagy mérséklése érdekében.Előírja emellett egy természeti vagyontár elkészítését, van benne éghajlatvédelmi alapcsomag, szerepel benne egy zöld gazdaságfejlesztési átmeneti program, ésa közpénzügyek klímacélú átvilágítása is.Ezen túl új intézményi keretek kialakítására is javaslatot tesz: Éghajlatvédelmi Kormánybizottság,Nemzeti Éghajlatvédelmi Tanács,Éghajlat-politikai Tudományos Tanácsadó Testület,Klímafinanszírozási Tanácsfelállítását is javasolja.Mindehhez módszereket is meghatároz, oktatással, szemléletformálással, részletes tájékoztatással, széles körű társadalmi részvétellel. A tervezetben az ágazatokon átívelő téma miatt külön mellékletben sorolják fel a többi – többek között az energia- és iparpolitikától a hulladék- és agrárgazdaságon keresztül az egészségügyi és szociális – ágazat számára javasolt feladatokat is. Ajándékot adunk a közigazgatásnak, ha használják, annak örülünk, ha nem használják, akkor mérce lesz ahhoz, hogy hogyan kellene kinézni egy átfogó klímatörvénynek– értékelte a tervezet megszületését Feiler József, a tervezet elkészítésében ugyancsak közreműködő Európai Klíma Alapítvány regionális igazgatója. „Régebben azt mondtuk, hogy a klímaváltozás unokáink és gyermekeink jövőjét érinti, de mostanra már saját életminőségünkre, egészségünkre is hatással van” – erről már Éger Ákos, a tervezet elkészítésének folyamatát koordináló Magyar Természetvédelmi Szövetség ügyvezető elnöke beszélt. Az elnök szerint a klímaváltozással kapcsolatos kérdéseket jelenleg külön-külön próbálják kezelni, de miközben egyes területeken el is érünk eredményeket – például megújuló energiatermelés –, más területeken gyengítjük ezeket – a tájhasználat átalakítása –, a tervezettel ezt a logikát szerették volna meghaladni. https://hvg.hu/zhvg/20260228_klimavaltozas-okologiai-valsag-planetaris-valsag-kornyezetjog-klimaperek-sulyok-katalin-jordan-ferencEurópa két-háromszor gyorsabban melegszik, mint a világátlag, a Kárpát-medence pedig Európához képest is öt-hétszer gyorsabban – figyelmeztetett Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója, aki szerint a klímaváltozás egyre gyorsuló ütemére – a földtörténet során korábban 1000-1500 év alatt végbemenő változások most pár évtizeden belül megtörténnek – sem a természet, sem a társadalom nincs felkészülve, ami mindent megváltoztat. Ezért máshogy kell gondolkodnunk, mint eddig, és a természetnek is segítenünk kell az adaptációban.Konfliktusos erdőkA tervezet előkészítő szakasza során a legkonfliktusosabb terület az erdők kérdése volt – jelezte Gálhidy László, a WWF erdő programjának vezetője, aki szerint mégis termékeny párbeszéd alakult ki, jobban megértették egymást a természetvédők és az erdőgazdálkodók. Az erdők kérdése szerinte azért is kulcskérdés, mert egyrészt maguk is erősen kitettek a változásoknak, ugyanakkor rendbetételük hatékony eszköz a klímaváltozás hatásainak mérséklésében. A törvénytervezet kidolgozói szerint a törvénynek nemcsak önmagában van jelentősége a jövő szempontjából, de kidolgozásának folyamata – a civil és a természetvédelmi, valamint a szakmai érdekképviseleti szervezetek között zajló, a társadalmat is bevonó egyeztetések – mintául és alapul szolgálhat az ágazati jogszabályok majdan szükséges módosításához is.Konfliktusos volt még a mezőgazdaság kérdése is, amelynek önmagában is komoly szerepe van a klímaváltozásban, ugyanakkor hatásainak egyik legfőbb elszenvedője is. Tóth Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület programvezetője szerint kompromisszum mentén alkottak víziót, ami egy rugalmasabb, alkalmazkodó agrártájat jelent, amely amellett, hogy megőrzi az élőhelyek változatosságát, a termelőknek is élhető rendszert alakít ki, és hozzájárul az élelmiszerellátás-biztonsághoz is. A gazdák bevonásának fontosságáról beszélt Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – Pannon Vidék Szövetség főtitkára, aki szerint kényes egyensúlyt kell megtalálni a klímavédelmi és adaptációs intézkedések és a még üzletszerűen, a gazdák számára megélhetést biztosító gazdálkodás fenntartása között. „Sokat tanultunk egymástól, vezetői szinten kevesebb a gát” – mondta az egyeztetésekről, ugyanakkor jelezte, a lecke még ott van, hogy mindezt elfogadtassák a szélesebb szakmai közeggel is. Kérdésre válaszolva ugyanakkor az egyre gyakrabban aszályos időjárásra utalva azt is megjegyezte:Még 2-3 ilyen év, és a gazdák is jobban fogják érteni a fontosságát.A tervezet készítői abban bíznak, hogy a kormányzat is átérzi ezt. Mint Éger Ákos fogalmazott: „Nem állhatunk meg, a párbeszédet tovább folytatjuk, és szeretnénk látni, hogy minél több javaslatunk megjelenik a hivatalos klíma törvényben is”. Mindezt egy látványos közterületi akcióval is nyomatékosítják péntek délután a városligeti napozóréten.A nyitóképen (balról jobbra): Farkas István, az MTVSZ társelnöke, Éger Ákos ügyvezető elnök, Magyar Természetvédők Szövetsége, Mező János Bálint ügyvezető igazgató, Greenpeace Magyarország, Gálhidy László programvezető, WWF Magyarország, Tóth Péter programvezető, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Mikula Lajos főtitkár, Agrya–PVSZ (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – Pannon Vidék Szövetség), Feiler József regionális igazgató, Európai Klíma Alapítvány. Fotó: HVG