A Tisza nemrég módosított a vagyonnyilatkozati szabályokon, pedig Hargitai János szerint a magyar rendszer eddig is az egyik legszigorúbb volt a világon. Valóban így lenne? Június 23-án fogadta el a parlament Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes törvénymódosító csomagját, ami a kormány szerint lehetővé teszi az uniós pénzek hazahozatalát. A módosítás egyebek mellett a vagyonnyilatkozat-tételi szabályokon is módosított, ugyanakkor a parlamenti vitában a Fidesz-KDNP több képviselője amellett érvelt, hogy a magyar vagyonnyilatkozati rendszer eddig is kiemelkedően szigorú volt. A KDNP-s Hargitai János egyenesen „a világ egyik legszigorúbbjának” nevezte az eddigi magyar rendszert. Hargitai János Fotó:Németh Dániel/444Igaza van Hargitainak?Bár a vagyonnyilatkozati rendszer „szigorúsága” nem egy egzakt kategória, azt biztosan állíthatjuk, hogy a Fidesz-kormány 2022-ben jelentősen enyhített a magyar szabályozáson, egy nemzetközi összehasonlítás pedig az európai országok alsó harmadába helyezte Magyarországot a vagyonnyilatkozatok nyilvánossága alapján. Milyen volt az eddigi rendszer?Magyarországon a parlamenti képviselőknek és az állami vezetőknek az országgyűlési törvény, az önkormányzati képviselőknek az önkormányzati törvény, egyes államigazgatási dolgozóknak pedig a vagyonnyilatkozati törvény alapján kell vagyonnyilatkozatot tenniük. A Tisza mostani módosítása előtt legutóbb a Fidesz-kormány alakította át a rendszert. 2022 júniusában az EP-képviselőkre érvényes szabályokhoz nagyon hasonlókat vezettek be a parlamenti képviselőkre és az állami vezetőkre, ami a K-Monitor elemzése szerint teljesen kiüresítette a vagyonnyilatkozatokat. Néhány hónappal később, 2022 októberében „visszaszigorították” a rendszert, de az így is több ponton enyhült a június előtti szabályokhoz képest.A K-Monitor szerint a legfontosabb változások a következők voltak: A képviselők és az állami vezetők a 2022-es módosítás óta kihagyhattak a vagyonnyilatkozatukból egy ingatlant, amit lakás céljára használtak.Jövedelmeiket már nem kellett pontosan megadni, elég volt különböző jövedelmi sávokba elhelyezni (például bruttó egymillió és ötmillió forint közé). Immár nem kellett nyilatkozni az ajándékokról, az ingyenesen kapott juttatásokról és támogatásokról. Ezt a rendszert szigorította a Tisza a mostani törvénycsomaggal, és erről mondta azt Hargitai János, hogy már eleve az egyik legszigorúbb volt a világon.Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint ez egy „jól hangzó politikai lózung”, ami összekeveri a mennyiséget a minőséggel. „Vitathatatlan, hogy Magyarországon eddig is sokan tettek vagyonnyilatkozatot, a kisvárosi képviselőktől az ügyészeken, bírókon, minisztériumi középvezetőkön át egészen az uniós források elosztásában dolgozó beosztottakig. Csakhogy ezeknek a nyilatkozatoknak túlnyomó többségét soha senki nem olvasta el” – mondta a Lakmusz kérdésére Ligeti. Problémaként említette, hogy például a közszolgálatban álló személyek zárt borítékban nyilatkoztak, és az előzőt mindig visszakapták. A hivatali jogviszony megszűnésével tehát visszamenőleg sehogyan sem lehetett ellenőrizni őket. Ide tartoztak az ügyészségi vagy adó- és vámhatósági dolgozók, így például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetői. Léderer Sándor, a K-Monitor társalapítója és ügyvezető igazgatója megkeresésünkre átláthatósági és ellenőrzési szempontból bírálta az eddigi rendszert: bár viszonylag részletes és átfogó bevallásokat kellett tenni jövedelmekről, vagyonról és érdekeltségekről, azokat rendszeresen és automatikusan semmilyen intézmény nem ellenőrizte, ezért Léderer szerint a rendszer valójában nem volt szigorú. Az ellenőrzés mellett a szankciók is hiányoztak, mint Léderer fogalmazott, „lényegében semmi nem történt, ha valaki azután javított valamit a nyilatkozatában, hogy valaki rámutatott, hogy az hibás vagy nem teljes.” Nemzetközi összehasonlítások Olyan felmérést nem találtunk, ami kifejezetten a szigorúság szempontjából vetné össze a világ összes vagyonnyilatkozati rendszerét. Az ENSZ Korrupció elleni Egyezményének (UNCAC) érvényesítéséért dolgozó civil koalíció a Global Data Barometerrel együttműködve 33 európai országot értékelt 2025 júliusi jelentésében. A közzétételi időpontból következik, hogy a jelentés megállapításai a Fidesz által bevezetett 2022-es vagyonnyilatkozati rendszerre vonatkoznak.A koalíció indexe azt méri, hogy az adott ország vagyonnyilatkozati rendszere mennyire biztosítja a nyilatkozatok nyilvánosságát a szabályozás és a gyakorlati hozzáférhetőség szintjén. Az országok pontszámai úgy álltak össze, hogy a koalíció egységes kérdőívét minden országból egy helyi civil szervezet töltötte ki, Magyarországról a K-Monitor. Magyarország a megszerezhető 100-ból 37,3 pontot kapott összesített eredményként, ezzel a 33 ország közül a 24. helyre, az utolsó harmadba kerültünk. A régiós országok zöme magasabb pontszámot ért el, Szlovákia (39,2), Románia (64,3) és Ukrajna is jobban teljesített Magyarországnál. Ukrajna 81,4 pontos eredményével az első helyen végzett.