Szondi György életéről viszonylag kevés információval rendelkezünk, valamikor az 1500-as évek elején születhetett, eredetileg a Suhó nevet viselte – így adja magát a feltételezés, hogy a Szondi a nyugat-bácskai Szond mezővárosból képzett vezetéknév lehetett. Már fiatalon Révay Ferenc nádorhelyettes szolgálatába állt, és annak szklabinyai udvarában nőtt fel. Részt vett a mohácsi csatában, majd a végvári harcokban tűnt ki vitézségével, ennek köszönhetően nevezte ki őt Várdai Pál esztergomi prímás a drégelyi uradalom élére az 1540-es években – írja a Rubicon.hu.
A török terjeszkedésével az uradalom nemsokára kiemelt fontosságú végvári erősség lett, a vár azonban alkalmatlan volt erre a szerepre, magas tornyaival, vékony falaival inkább megmaradt prímási vadászkastélynak. Mégis komoly feladat hárult rá, miután Nógrád vármegye legfontosabb erődítményei mind a budai pasa kezére kerültek, Drégely maradt az egyetlen erősség, mely a gazdag bányavárosokat megoltalmazhatta a török betörésektől. Szondi erőfeszítései ellenére nem kapott elég pénzt a vár kellő megerősítésére, és katonában sem bővelkedett.
Így aztán Ali pasa 1552-es támadásakor Szondi 150 vitézzel várta a 12-13 ezer fős ostromló hadat.
