Náci volt a nagyapám? A nagymamám, a nagypapám vagy a dédszüleim is tagjai voltak a náci pártnak, a Nemzetiszocialista Német Munkáspártnak (NSDAP)?Az utóbbi időben ismét rengeteg német rágódik ezeken a kérdéseken, miután az Egyesült Államok Nemzeti Levéltára online elérhetővé tette a náci párt tagsági nyilvántartását. A német média aktívan részt vesz az amerikaiak által rájuk zúdított adatok feldolgozásában, így sokakkal egy egyszerű internetes keresés után szembejön az eddig eltitkolt valóság.Akad, akinek az egész város által mártírként tisztelt nagyapjáról derült ki, hogy párttag volt. Olyan is előfordult, hogy egy Gestapo által bebörtönzött férfi és egy korábbi párttag nő élt le együtt egy egész életet – úgy, hogy előbbi mit sem sejtett az NSDAP-s múltról.Még a háború végén is minden ötödik német tag voltAz Adolf Hitler által az első világháború után alapított Nemzetiszocialista Német Munkáspárt a nagy gazdasági világválság idején kezdett egyre népszerűbb lenni. Aztán az 1930-as választásokon az NSDAP támogatottsága hirtelen megugrott, majd Hitler három évvel később hatalomra is került.A Zeit szerint az 1925-től számított 20 évben 10,2 millió német csatlakozott a párthoz. A lap azt írta, hogy az emberek különböző okok miatt léptek be: ezek közt volt a gazdasági kilátástalanság, a nacionalizmus, a karizmatikus vezetés vonzereje és az antiszemitizmus is. A Német Történeti Múzeum adatai szerint a pártnak még a második világháború végén is körülbelül 8,5 millió tagja volt. Ez azt jelenti, hogy 1945-ben minden ötödik német felnőtt tagja volt a pártnak.A háború utolsó napjaiban a nácik megpróbálták megsemmisíteni a párt hatalmas tagságiigazolvány-gyűjteményét, de ezeket az utolsó pillanatban sikerült megmenteni, majd átadni az amerikaiaknak. Az iratokat először Berlinben tárolták, majd később átvitték a Német Szövetségi Levéltárba. A másolatok az Egyesült Államok Nemzeti Levéltárába kerültek.A dokumentumok eddig is foglalkoztatták a múltjuk iránt érdeklődő németeket. Évente 75 ezren fordultak a német levéltárhoz, de eddig sokkal körülményesebben lehetett csak keresni az iratokban. Németországban szigorúbb szabályok vonatkoznak az ilyen adatok közzétételére. A Német Szövetségi Levéltár vezetője szerint ezen nem is terveznek változtatni, mert jogi korlátokba ütközik, hogy online elérhetővé tegyék a dokumentumokat. Ezért is csapott most le rengeteg német az Egyesült Államok levéltárának adatbázisára.A hősként kezelt nagypapa és az NSDAP-tagságA hatalmas adatbázis könnyen kutathatóvá tételének következménye, hogy Németországban sokan most szembesülnek azzal, hogy őseik múltjában van olyan sötét folt, amit eddig elhallgattak. Többségük már magával is vitte ezt a tudást a sírba. A keresések megugrásához azonban nemcsak az amerikai levéltár, hanem a dokumentumokat saját adatbázisokba rendező német lapok is kellettek.A Süddeutsche Zeitung szerkesztői és újságírói az elmúlt hetekben megdöbbentő felfedezéseiket a nyilvánossággal is megosztották. Katharina Riehl, a lap politikai rovatának vezetője a saját náciellenesnek tartott, SS-katonák (a náci Németország rettegett félkatonai szervezete) által meggyilkolt nagyapjáról tudta meg, hogy az NSDAP és az SA (a náci párt fegyveres csoportja) tagja is volt. Riehl erről egy hosszú, személyes hangvételű cikkben írt, Ki volt valójában a nagyapám? címmel.„A Süddeutsche Zeitung korábbi főmunkatársa, Herbert Riehl-Heyse édesapját az SS 1945-ben lelőtte; ma sokan mártírként tekintenek rá. Aztán a neve megjelenik a náci párt aktáiban – most unokája próbálja felderíteni az igazságot” – kezdődik a cikk, utalva rá, hogy már édesapja is újságíró volt. A nagyapát, Hans Riehlt a katolikus egyház nemrég mártírnak nyilvánította, az altöttingi apátságban még egy nevét viselő kápolna is van.A férfit 1945 áprilisában végezték ki a nácik, mert röviddel a háború vége előtt azok között volt, akik szorgalmazták, hogy adják meg magukat az amerikaiaknak. Az ebből fakadó traumákat a család generációk óta hordozza, Katharina Riehl pedig abban a hitben nőhetett fel, hogy a nagyapja egy hős volt, akinek semmi köze sem volt a nácikhoz.Az altöttingi ellenálló polgári áldozatok emléklapja, Hans Riehl a lapon baloldalt alul szerepel – Forrás: Geschichte hautnahAztán megjelent az amerikaiak által közzétett adatbázis, a rovatvezető férje pedig egyik este beírta felesége nagyapjának a nevét a keresőbe. Így derült ki, hogy Hans Riehl 1933-tól az SA, 1937-től pedig az NSDAP tagja volt. Unokája nem érti, hogyan fordulhatott elő, hogy erre évtizedekig nem derült fény, ítéletet azonban nem akar mondani nagyapja fölött, ugyanis indítékáról semmit sem tudni. Bár Katharine Riehlben rengeteg kérdés maradt, azt gondolja, hogy a háború után 80 évvel is van értelme kutatni, akkor is, ha ezzel régi sebeket tépnek fel.Elképzelhetetlen volt, hogy 1940-ben, 23 évesen belépett volnaA nagyapja náci múltját felderítő újságíró nincs egyedül a Süddeutsche Zeitungnál: Christian Mayer szerkesztő dédnagymamája 1940-ben jelentkezett a náci pártba. Mindezt egy évvel azután, hogy náci verőlegények hétezer embert – többségükben lengyeleket – lőttek le a Danzig melletti családi birtokuk szélén. Mayer valahol számított dédnagymamája tagságára, mert családjából többen is párttagok voltak, de mégis sokkolta, amit látott, különösen, hogy nemrég járt is családja régi lakóhelyén.Mayer nem kérdőjelezte meg, hogy dédnagyanyja sok millió némethez hasonlóan hitt a nemzetiszocializmusban és Hitlerben. Az indítékait próbálta megérteni, de minél többet kutatott, annál távolabb került a megoldástól. Szerinte annak is köszönhetően maradt titokban egészen 2026-ig a tagság, mert nagymamája vélhetően nem akarta továbbadni a neki is fájdalmas felfedezést. Az újságíró ma már bánja, hogy korábban nem tett fel neki több és konkrétabb kérdéseket.A lapnál munkatársaik saját esetei után döntöttek úgy, hogy leegyszerűsítik olvasóiknak a keresést a náci párt tagsági irataiban, és segítenek nekik a családtörténetük kutatásában. Sőt, a Süddeutsche Zeitung kifejezetten arra kéri olvasóit, hogy dolgozzák fel velük együtt családjuk történetét. Nem ők az egyetlenek, hasonló keresőt hozott létre az adatokból a Zeit és a Spiegel is.A lapok próbálják extra információkkal is ellátni az olvasóikat, hogy ne csak egy lefotózott papírdarabot kapjanak, hanem el is tudják azt helyezni a történelemben. Mi történt rokonuk belépése idején az országban? Mennyire voltak fiatalok vagy idősek a párt többi tagjához képest? Mit jelentenek a tagsági kártyán található pecsétek? Többek közt ezekre is igyekeznek válaszokat adni.A náci tagsági nyilvántartásokkal aktívan foglalkozó, Hitler felemelkedéséről több könyvet is író politológusnak és professzornak, Jürgen Falternek is kemény ráeszmélés volt, amikor kíváncsiságból rákeresett az egyik adatbázisban édesanyja nevére: ő is ott virított a náci párt nyilvántartásaiban. Mivel ez a szakterülete, Falter korábban már utánanézett anyja denácifikációs aktáinak, amelyeket a második világháború után a szövetségesek készítettek. Ebből az derült ki, hogy édesanyját felmentették, ami arra utalt, hogy tisztázták: nem állt kapcsolatban a náci rezsimmel.„Anyám személyiségét, gondolkodásmódját és liberális katolikusként vallott politikai meggyőződését tekintve valójában elképzelhetetlen volt, hogy 1940-ben, 23 évesen belépett volna az NSDAP-ba. De mégis ez szerepel a katalógusban, ami arra utal, hogy valószínűleg valóban tag volt” – mondta Falter, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem vezető kutatója. Falter szerint édesanyja erről sosem beszélt. Úgy vélte, amennyiben a nemzetiszocialista-ellenes, Gestapo által bebörtönzött édesapja tudomást szerzett volna erről, akkor azonnal elvált volna tőle.Van, ami kikopik a családi emlékezetbőlA Zeit szóvivője arról beszélt a CNN-nek, hogy a közvélemény-kutatások szerint csak nagyon kevés német gondolja, hogy ősei támogatták a náci rezsimet. A többség meg van győződve arról, hogy családjuk elítélte Hitlert. „Ez nyilvánvalóan nem lehet igaz. Talán a keresőmotorunk segít az embereknek abban, hogy reálisabb képet alkossanak a múltról” – mondta.Sok német család előszeretettel támaszkodik a szájhagyomány útján terjedő családi történetekre. Németek milliói évtizedek óta szeretnének abban a tudatban élni, hogy a családtagjaiknak nem volt közük a náci erőszakhoz, a háborús bűnökhöz és a zsidók meggyilkolásához, magyarázta az egyik újságíró, aki dolgozott az adatbázis létrehozásán. Ezek a narratívák most gyakran szembemennek a ma már hozzáférhető adatokkal.Felix Puelm a nagyanyja, Brigitte párttagkönyvének másolatával – Fotó: Anthony Wallace / AFPA Zeit számos olvasójával szembejött a valóság, közülük sokan be is számoltak erről a lapnak. Az egyik azt mondta, gyanította, hogy nagyszülei tagok voltak, ami be is igazolódott. „Azon töprengek, melyik belépési dátum a rosszabb. 1931, hogy ilyen korán? Vagy 1941? Amikor még annak ellenére is belépett, hogy már mindent tudtak a rendszerről” – mondta.Egy másik arról beszélt, hogy évtizedek óta foglalkoztatta a gondolat, hogy vajon a dédapja tagja volt-e az NSDAP-nek. „A náci korszakban vasúti mérnök volt, és mindig nagyon dühös lett, amikor a háború előkerült. Most már megvan a válasz a miértre. Bár rettenetesen fáj, de köszönöm” – mondta.Éppen most próbálják lebeszélni a németeket az ErinnerungskulturrólA náci múlt feltárását lehetővé tevő keresők éppen akkor jelentek meg, amikor a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) magabiztosan átvette a vezetést a felmérésekben. A Politico több mérést átlagoló gyűjtése szerint az AfD 28 százalékkal vezet, a kormányzó Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) 22, a koalíciós partner szociáldemokraták (SPD) pedig csak 12 százalékon állnak.Az AfD prominens politikusai közül többen elutasítják Németország háború utáni „Erinnerungskultur”-ját, azaz a német emlékezetkultúrát. Ennek az a lényege, hogy a német társadalom közösen emlékezik a múltjára, különösen odafigyelve a történelmi tragédiákra. Az AfD azzal érvel, hogy az országnak túl kell lépnie a bűntudattal terhelt múltján, és a nemzeti büszkeségre kell összpontosítaniuk.Az Atlanti-óceán túloldalán a világ leggazdagabb embere, Elon Musk – aki akkor még Donald Trump amerikai elnök egyik főtanácsadója volt – tavaly egy AfD-gyűlésen kijelentette, hogy az ország „túlzottan is a múltbeli bűntudatára koncentrál”, és hogy a gyerekeket nem szabad felelőssé tenni dédszüleik bűneiért. Az új, kereshető adatbázisok viszont ellentétes hatást gyakorolnak a többségre: éppen arra ösztönzik a németeket, hogy alaposabban vizsgálják meg a saját családjuk kapcsolatát a nácizmussal.Azt minden, a témával foglalkozó szakértő és médiatermék hangsúlyozza, hogy a náci párt tízmillió tagjának adataiból semmi nem derül ki a valódi bűnrészességükről. Nem tudni, hogy személyes meggyőződés állt-e a háttérben, esetleg kényszerű döntés, vagy akár a család és a saját biztonságuk érdekében csatlakoztak. Azt sem tudni, a párttagságon túl elkövettek-e bűnöket.Sokan arra is felhívják a figyelmet, hogy Hitlernek bőven voltak olyan fanatikus követői, akik sosem voltak párttagok. A Harmadik Birodalomban több, a Führerhez hű szervezet is működött a Hitlerjugendtől az SS-ig. Ugyanakkor az NSDAP-ben csak a „legjobb nemzetiszocialisták” lehettek tagok. Ez is az oka, hogy több mint 80 évvel a náci rendszer vége után még mindig nehéz a szembenézés az őseik miatt érintett németek millióinak.
Sokan mártírként tekintenek rá. Aztán a neve megjelent a náci párt aktáiban
Az amerikai levéltár hatalmas adatcunamit zúdított a németekre, most már bárki rákereshet arra, hogy volt-e rokonainak köze Hitler pártjához. Nyolcvan évig elhallgatott titkokra derül fény, ahogy sokan szembesülnek addig makulátlannak gondolt déd- és nagyszüleik múltjának sötét foltjaival.









