Teljesen új irány a félvezetőipar számára – így jellemezte az IBM az újdonságát, a 0,7 nanométeres vagyis 7 angströmös chiparchitektúrát. Mindez nemcsak azért nagy szó, mert egyértelmű világújdonság, hanem azért is, mivel ilyen méret megvalósítását korábban lehetetlennek tartották.Az IBM körömnyi áramköre – írja a Tech Explorist – közel 100 milliárd tranzisztort tartalmaz, amelyek mindegyike kisebb, mint egy DNS-szál vastagsága. Ez nem csupán egy újabb lépés a félvezetők skálázásában, hanem ugrás egy olyan korszakba, ahol a méretek már atomi határokat súrolnak.A modern chipgyártásban az 5 nm, 3 nm, 2 nm elnevezések már régóta nem a tranzisztorok tényleges méretét jelentik, hanem egy-egy technológiai generációt. Az IBM most bemutatott fejlesztése azonban valóban merőben új architektúrát vezet be: a nanostacknek nevezett tranzisztorarchitektúrával bizonyította, hogy a skálázás az egy nanométeres küszöb alatt is folytatódhat.Mindehhez merőben új gondolkodásmódra is szükség volt. Ahelyett, hogy a tranzisztorokat egymás mellé helyezte volna, az IBM függőlegesen egymásra rakja és eltolja őket, így több fér el ugyanakkora helyen. Ráadásul az egyes rétegek különböző félvezető anyagokból készülhetnek, amelyeket mindig az adott feladatra optimalizálhatnak, hol a teljesítményre, hol a hatékonyságra hangolva. Az eredmény döbbenetes: a közel százmilliárd tranzisztor majdnem a kétszerese annak a tranzisztorsűrűségnek, amit az IBM még 2021-ben bemutatott 2 nanométeres technológiája kínált. https://hvg.hu/tudomany/20260407_chip-mesterseges-intelligencia-mukodese-energiafogyasztasHa már a 2 nm-es csomópontot említettük: az új kialakítás akár 50 százalékkal nagyobb teljesítményt vagy 70 százalékkal nagyobb energiahatékonyságot ígér ehhez képest. Ez gyorsabb generatív AI-modelleket, hatékonyabb felhőinfrastruktúrát és olyan fogyasztói eszközöket jelent, amelyek igencsak takarékosan bánnak az energiával. A Reuters még azt is megjegyzi, hogy mindemellett a gyorsítók egyik kritikus elemének számító SRAM memória mérete is mintegy 40 százalékkal csökkenthető. Ez különösen fontos lehet a jövő AI-gyorsítói számára, ahol a memória és a számítási egységek közötti kapcsolat gyakran szűkebb keresztmetszetet jelent, mint maga a processzor.Akkor nemsokára érkeznek a 0,7 nm-es chipek? Sajnos egyelőre erről még nincsen szó. Az IBM már régóta nem gyárt chipeket, kutatás-fejlesztési laboratóriumként működik ezen a területen. Olyan technológiákat fejleszt, amelyeket később a partnerei vihetnek gyártásba. Ilyen partnerről pedig egyelőre még nem beszél az IBM, és ebből az iparági szakértők arra következtetnek, hogy legalább öt évre lehetünk attól, hogy ez a technológia kereskedelmi termékekben is megjelenjen. Mindez viszont semmit sem von le annak az értékéből, hogy az IBM-nek sikerült egy új módszert bemutatnia, amelyre majd számítani lehet akkor, amikor a hagyományos zsugorítás már nem lesz elegendő. Vagy ahogyan Jay Gambetta, az IBM kutatási igazgatója fogalmazott: ez az iparágvezető innováció folytatja az IBM örökségét a következő generációs technológiák terén, és lefekteti a számítástechnika következő korszakának alapjait.Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.